logó tervezés

 Ismertség Magazin reklám

A bőrünk nem felejt

A bőrünk nem felejt

Az alattomos melanóma

Dr. Dénes Márta bőrgyógyász

Sajnos a riasztó adatok ellenére sem vesszük még elég komolyan az egyik leggyorsabb lefolyású daganatos betegséget, a melanomát, amely évente közel ezer áldozatot szed, és a fiatal korosztályt sem kíméli. Pedig, ha kellő gondossággal őrködnénk bőrünk egészsége felett, akkor mindez elkerülhető lenne, vagy legalább gyógyítható. 

Dr. Dénes Márta bőrgyógyász főorvost arról faggattuk, miként előzhetjük meg, illetve ismerhetjük fel a betegséget?

– Fontos lenne, hogy mindenki rendszeresen részt vegyen szűrővizsgálaton, hiszen ott ahol bőrgyógyászati szakrendelés van – egy speciális műszerrel a dermatoszkóppal – mindez elvégezhető. Sőt a technikai fejlődésnek köszönhetően a Melanóma centrumokban, felvételen tárolható a paciensek bőrfelületének állapota, ami komoly támpont lehet a festékes anyajegyek összehasonlító ellenőrzése során.
A melanóma esetében az anyajegyek és azok közül is a festékes anyajegyek igényelnek odafigyelést. Egy részük velünk születik, más részük később alakul ki. Folyamatos és intenzív figyelésükkel időben felfedezhetjük, ha kóros elváltozáson esnek át. Növekedésük, alakjuk szabálytalan változása, felszínük kiemelkedése, a szín intenzitása változása mind-mind fontos információt hordoz az orvos számára és ezek azonnali felfedezése nagyban megnöveli a gyógyíthatóság esélyeit. Ezért rendkívül fontos, hogy a veszélyessé válható anyajegyekre felhívjuk a paciens figyelmét, s hogy azokat ő maga is rendszeresen figyelje, és a legapróbb változással is azonnal forduljon szakorvoshoz!
 
napfény
– A testrészek különböző módon reagálnak a napfényre?
 
– Igen, mivel a karok, lábszárak többet vannak szabadon és fokozatosan éri őket a nap, míg a mellkas csak nyaranta jut intenzívebben napfényhez. Az arcunkon, gyors öregedést, pigment foltokat, ráncosodást eredményez a túlzott napozásra.
 
– Milyen időközönként célszerű szűrésre menni?
 
– Évente egyszer mindenképpen és minden korosztálynak, vagy ha „megmozdul” az anyajegy! Ezek ma már nemzetközi standardok alapján kerülnek szűrésre.
A világos bőrű, kék szemű, szőke emberek bőre érzékenyebb, sérülékenyebb. Nekik az átlagosnál is jobban kell figyelniük arra, hogy napozás, vagy csak a hétköznapi élet folyamán minél kevesebb ultraibolya sugárzás érje a bőrüket. Hosszú évek óta tudjuk, hogy nem csak az UV B sugárzás káros a szervezetünkre, hanem az A is. A mértéktelen napozás, különösen 10 és 16 óra között, – amikor mindenkinek tanácsos árnyékba vonulni, még akkor, ha magas faktorú fényvédőt használ – elvékonyítja a bőrt és ezáltal mindkét sugártartomány károsít és a B még könnyebben jut mélyebb rétegekbe is. Nem véletlen, hogy a beduinok évezredek óta féltőn óvják bőrüket a napfénytől. Jó tudni, hogy nem a hőmérséklet a döntő, hanem a kapott sugármennyiség. Ezért könnyebb csúnyán felégni vízparton, vagy akár síelés közben.
 A második szűrést a nyaralás, síelés utáni időszakban célszerű elvégezni, ha nagyobb UV terhelésnek volt kitéve a bőrünk, illetve azoknak, akiknek feltűnően sok anyajegy van a bőrükön. A szűrés a fejtetőtől a talpig kell, hogy tartson, hiszen még a lábujjak között is megbújhat anyajegy.
Vannak veszélyszakmák. A pilóták, búvárok, szabadban dolgozók bőre nagyobb UV sugárzásnak van kitéve. A pilótáknál a szem vizsgálata is fontos, hiszen náluk gyakorta erről a területről indul el a baj.
 

– Mióta foglalkozik a szakma ilyen intenzíven a festékes anyajegyek szűrésével?
 
– Először a hetvenes években került előtérbe Ausztráliban, ahol az első ózonlyuk kialakult. Ott tapasztalták, hogy a káros napsugárzás hatására megvadultak ezek az anyajegyek és befelé terjedve, a nyirok utakon keresztül rendkívül gyorsan elárasztották a paciensek szervezetét áttétekkel. Ezért hívjuk fel a szülők figyelmét arra, hogy már egészen apró korban figyeljenek gyermekükre. A kicsiket fényvédőkrém használata mellett is célszerű pólóban vízbe engedni, ne feledkezzünk meg a sapkáról, kalapról sem, hogy ne égjenek le. A bőrünk memóriája csalhatatlan, minden napozás következményeit számon tartja, összegzi. Ezért fordulhat elő melanóma azoknál is, akik tudatos felnőttekké lettek, de gyermekként, kamaszként túl sok káros sugárzás, vagy irritáció érte a bőrüket.
A szakember szíve összeszorul, ha azt látja, hogy egy-egy apróság meztelenül játszik a vízparton a déli órákban is. A szervezetünk számára szükséges D vitamint a reggeli és a délutáni órákban is megszerezhetjük a szabad levegőn. Persze a másik véglet sem jó, aki tavasztól őszig elsötétített szobában él, legalább ennyit árt magának. Délelőtt 10 óráig, vagy késő délután veszélytelenül élvezhetjük a napsugarakat. Érdemes figyelemmel kísérni az előrejelzéseket, és komolyan venni az UV riadót. Mint ahogy téves elgondolás az is, hogy a szolárium úgy barnít, hogy nem károsítja a bőrt. Akinek fontos az egészsége, az ebben is kikéri a szakorvos véleményét, aki mérlegeli a bőr állapotát, színét és az egyéb szempontokat.
A mértékletesség itt is kulcsszó, mint ahogy követendő az élet minden területén. S ha a fényvédőt is a gyógyszertárban vesszük meg, ahol illat-, színezék- és konzerválószer mentes, vízálló krémeket is vehetünk, már sokat tettünk a bőrünk védelméért.
 
                                                                                  Vincze Mara

pánikkeltés helyett

kicsit oda kell figyelni... ennyi.
hála Istennek ez a cikk éppen nem olyan, mint a témában (és más divatos témákban) születő cikkek többsége, amikre a pánikkeltés a jellemző...
szóval gratulálok a cikkhez!
sajnos annyira jellemző a pánikkeltés ebben a támában IS. (aminek persze elsősorban marketing megfontolások állnak a hátterében.) szerintetek? hol a határ a pánikkeltés (felesleges riogatás) és a tájékoztatás (korrekt információközlés) között? ugye nem vagyok egyedül arra nézve, hogy manapság az előbbi dominál?

-fmr-