logó tervezés

 Ismertség Magazin reklám

Az iszlám vallásról

Az iszlám vallásról

1,5 milliárd követőjével a Föld második legnagyobb vallása. Szent könyve a Korán, amely Isten kinyilatkoztatását tartalmazza. A judaizmus és kereszténység utódjának tartja magát, ugyanabban az Istenben hisz: Ábrahám, Mózes, Jézus után Mohamedet tartja az utolsó prófétának. Követőinek életvitelét komolyan meghatározza vallásuk. A zsidókat, a keresztényeket , valamint a zoroasztriánusokat magukhoz hasonlóan a  „könyv népének” tartják, ezért ők a muszlim közösség védelmét élvezik. Cikkünkben az iszlám legfontosabb alapelveiről olvashatnak.

Az utóbbi évtizedekben az iszlám fogalmához az al-Káida, (vagy Al-Kaida), a robbantások, a terrorizmus fogalma kapcsolódott sokakban, hiszen naponta mutatják a híradások az öngyilkos merénylőket szerte a világban, akik "Allah" kiáltással térnek a túlvilágra. Vallásukat azonban nem mindenki ismeri. Ha bevándorlóként jelennek meg egy-egy országban, külön kolóniát alakítanak, mecsetekben imádkoznak és a zsidókhoz hasonlóan csak tiszta ételeket fogyasztanak: például a halal húst (olyan állat húsát, amelynek leölése előtt imádkoztak, sertést pedig tilos enniük, mert annak húsa szerintük hasonlít az emberére) és kerülik az alkoholt. Jellemző rájuk a családszeretet, sok gyermeket nemzenek, és a közeli-távoli rokonságukkal jó kapcsolatokat ápolnak. Vallásuk előírja az adakozást, az árvákról, elesettekről való gondoskodást, ezért közösségeik megtartják, megvédik a perifériára szorult tagjaikat is.

Európát évszázadok óta foglalkoztatja az iszlám kultúra nőkhöz való viszonya: kezdetben a többnejűség kérdése érdekelte a Keletre látogatókat (lsd. pl. Amerigo Toth konstantinápolyi magyar követ visszaemlékezéseit az 1700-as évekből), napjainkban pedig a néha igen szigorú, vagy kényelmesebb, de szabályozott női viseletek, (burka, csador, dupatta, hidzsáb, nikáb, fél-nikáb, parandzsa, al-amira, abaja) a női körülmetélés Afrika egyes vidékein, a halálbüntetés (megkövezés, illetve akasztás) vonja leginkább magára a figyelmünket. Arra azonban ritkán gondolunk, hogy például hazánkban is elterjedt volt a kendő-viselet a második világháborúig: akkortól kezdve hordott egyszerű ruhát és fejkendőt a "fehérnép", mikor férjhez ment, vagyis: "bekötötték a fejét". A muszlim nők többsége örömmel viseli öltözékét, amelyek sokszor igen gyönyörű anyagokból, díszítéssel készülnek, mert védelmet nyújt nekik, és ugyanakkor tisztaságukhoz, nőiségükhöz és közösségük hagyományához tartozik.

Cikkünkben az iszlám vallás alapelveit vesszük sorra, amire másfél milliárd ember kultúrája épül, és számos művészeti, tudományos értéket adtak közösségeik, országaik, híveik világunknak. Hitük napjainkban is virágzik, erősödik. Szép példája ennek, hogy 1979-ben Irán hivatalosan is vallásra épülő államszervezet: Iráni Iszlám Köztársaság lett.

 Az iszlám lényegéről 

Az iszlámot a legtöbb európai országban, így hazánkban is tévesen mohamedán vallásnak nevezik. A mohamedán elnevezés azt jelenti, hogy Mohamed követője, ami igaz a muszlimokra, de az iszlám szó ennél jóval többet jelent: „alávetés, odaadás, engedelmesség” az Isten törvényeinek. Az a muszlim tehát, aki az Úristen törvényei szerint él, annak engedelmeskedik. Mohamed volt az utolsó próféta, aki a teljes isteni tudás birtokába kerülhetett, megkapta azt a tökéletes tanítást a világmindenségről, ami után már nincs szükség, soha a későbbiekben másik tanítóra.
Az ember csak akkor képes odaadóan szolgálni az Istent, ha tudja, hogy törvényeinek betartása az ő életét szolgálja. Ezért kell megismerni az Úr tanítását, mely az egész világegyetemre, és benne az ember helyére, feladatára is vonatkozik.
Mi ennek a lényege? A világon minden, a legapróbb atomtól az égitestekig, beleértve az embert is, meghatározott törvényszerűségek szerint létezik. Ezek a törvények Istentől (az iszlámban: Allah, ami a vallás szerint az Isten egyedül igaz neve) valók. Minden az ő akaratából születik, él, virágzik és múlik el. Minden alá van vetve az ő isteni törvényeinek, tehát lényegében az egész világmindenség: iszlám. De ha az ember nem rendelkezik ennek a tudásával, akkor tévesen hiheti azt, hogy nem tartozik az Istennek engedelmességgel. Akkor káfir, vagyis hitetlen lesz. (Szó szerint: „eltakaró”, mert eltakarja benső, ösztönös tudását az Istenről, amivel minden ember eredendően rendelkezik). De, mivel minden szolgál valamit a világon, ezért ő is szolga lesz, csak nem az Istené, ezért rossz úton jár, tévelyeg. Ugyanis, ha valaki Isten útját járja, a túlvilágon, -de már az evilágon is- boldogság vár rá. Sőt, Abu-l-A’ lá Mawdudi szerint a hitetlen soha nem lesz képes meglátni a valóságot, s, mivel a helyes irány rejtve marad előtte, nem fog az igaz, egyenes útra találni az élet egyetlen mozzanatában sem!
 Az iszlám hívő viszont hite által helyes tudás birtokába kerülhet, ezáltal helyesen élhet, és
önmagát megbecsülve, megtapasztalhatja az igazi szabadságot is Istenben.
 Az eddig elmondottakat –Mohamed prófétától eltekintve- akármelyik egyistenhívő is mondhatná, legyen az keresztény vagy akár Krisna tudatú hívő.
 
Az alapelvek
 
A továbbiakban ezért azokat a hittételeket veszem sorra, amik csak az iszlámra jellemzők, amelyeket Mohamed próféta tanított az emberiségnek.
Ezek összefoglalva: 1. Tauhid, 2. Hit Isten angyalaiban, 3. Hit Isten könyveiben, 4. Hit Isten prófétáiban, 5. Az Ítélet Napjába vetett hit.