RSS csatornák 
Boldogabbak az okosabbak
2016.június 28.
Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás A flow és a felfedezés, avagy a találékonyság pszichológiája című könyvében sorra veszi a kreatív, ezért szerinte sikeresebb és boldogabb emberek jellemzőit. Megállapításaira egy tucat kiemelkedő IQ-jú tudóssal és művésszel készült mélyinterjú alapján jutott:
1. A kreatív ember saját rendszere szerint osztja be az energiáját: nagyon koncentrált energiakifejtésre képes, ám ugyanilyen hatékony a pihenése is, ami sokszor több alvást, szemlélődést, vagy egyéb lazító fizikai aktivitást jelent.
Ami az ellentétek egységbe foglalásán túl meghatározza a kreatív embereket, az, hogy rendkívül nyitottak, kíváncsiak és érdeklődők, egyénileg közelítik meg a problémákat, képesek friss szemmel tekinteni más számára rutin-jelenségre, szenvedélyesen szeretik a munkájukat és örömüket lelik benne. (Einstein szerint is a tudomány igazán nagy áttörései elsősorban a régi problémák újrafogalmazásából és újak felfedezéséből születnek, nem pedig a már létező problémák megoldásából).
Boldogabbak az okosabbak
Bizonyított az intelligencia és a boldogság közötti kapcsolat
A köztudatban él az a feltételezés, hogy aki butácskább, boldogabb. Nem igazán érti meg a világ nehézségeit, így nem is tud foglalkozni velük, inkább csak a könnyen érthető, felszínes dolgok érdeklik, épp ezért boldogabb is. Brit kutatók azonban ezt megcáfolták, hiszen az intelligencia mérőszámának tekintett IQ és a boldogság közti kapcsolatot keresve arra a következtetésre jutottak, hogy boldogtalanabbak az alacsony IQ-jú emberek.
Boldogság és intelligencia? Vajon mi lehet a kapcsolat a kettő között? Noha a flow-elmélet megteremtésével világhírnevet szerző magyar tudós, Csíkszentmihályi Mihály a kreativitást vizsgálva már megállapította az intelligencia és a boldogság közötti vitathatatlan összefüggést, most brit kutatók újabb vizsgálatokkal járultak hozzá az elmélet stabilitásához.
Az University College London kutatói a Psychological Medicine című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban tették közzé eredményeiket.
A kutatás során 6870 résztvevő pszichiátriai állapotára vonatkozó adatait vizsgálták. A tesztbe bevont alanyoknak mérték a szóbeli IQ-jukat, és többek között olyan kérdéseket tettek fel nekik, mint például: „Mindent összevetve hogyan érezte magát a napokban?”.
A „nagyon boldogan” választ legtöbben a 120 és 129 közötti IQ-jú emberek adták, ugyanis e csoport 43 százaléka érzett így. A 70 és 79 közötti IQ-jú résztvevők voltak a legelégedetlenebbnek mondhatók, ugyanis 12 százalékuk felelt a „nem túl boldogan” válasszal a feltett kérdésre. A tanulmány szerzői arra is rámutattak, hogy az alacsonyabb intelligencia gyakran jár együtt kevesebb bevétellel és gyengébb mentális egészséggel, amelyek szintén hozzájárulhatnak a boldogtalansághoz. A korai segítő programok azonban sokat javíthatnak a későbbi, felnőttkori esélyeken. Ezt a jelenséget Angela Hassioits, a kutatók egyike így összegezte:
– Az IQ-skála normálisnak számító
részének alsó határán lévő emberek nagyobb valószínűséggel tartják magukról, hogy nem boldogok. Bizonyított tény, hogy amennyiben a rossz szociális háttérrel rendelkező gyerekek megfelelő érzelmi és mentális támogatásban részesülnek, akkor nemcsak az IQ-juk lesz felnőttként várhatóan magasabb, hanem általános jóllétükre is hatással lesz, és életlehetőségeik is szélesednek – állítja.
A brit tudósok úgy vélik, hogy a nehezebb anyagi lehetőségek között, nem megfelelő családi háttérrel rendelkező gyerekek támogatása, iskoláztatása stb. költséges ugyan, ám megtérül abban, hogy az érintettek kevésbé szorulnak felnőttként állami támogatásra, valamint jobb lesz mentális és ennek köszönhetően fizikai egészségük is.
A kutatások eredményei meglehetősen elgondolkodtatóak. Vajon beleszámították-e a teszt eredményeibe azt, hogy kinek mi számít boldogságnak, és ki, mennyivel éri be ahhoz, hogy valóban boldognak érezze magát? Vagy ez is intelligenciánktól függ? Sok kérdést felvet még a tanulmány, mindenesetre a jó pap holtig tanul, érdemes folyamatosan képezni magunkat, hiszen az csak kifizetődő lehet. Egyszer talán a boldogságot kapjuk érte cserébe.
forrás: MTI
Milyenek a kreatív emberek?
Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás A flow és a felfedezés, avagy a találékonyság pszichológiája című könyvében sorra veszi a kreatív, ezért szerinte sikeresebb és boldogabb emberek jellemzőit. Megállapításaira egy tucat kiemelkedő IQ-jú tudóssal és művésszel készült mélyinterjú alapján jutott:A kreatív ember legfőbb jellemzőjének a teljes személyiséget tarthatjuk. „A kreatív egyéniség arról ismerhető fel, hogy célja elérése érdekében képes szinte bármely szituációhoz alkalmazkodni, és bármivel boldogul, ami kéznél van.” – mondja Csíkszentmihályi. Érdeklődés, kíváncsiság, nyitottság, a környezet eseményeit megállás nélkül feldolgozó folyamatos figyelem, komplexitás jellemzi. „Olyan gondolatokat és viselkedést ötvöznek magukba, amelyek a többi embernél elkülönülnek egymástól. Egymásnak homlokegyenest ellentmondó szélsőségeket olvasztanak magukba – „egyéniségek” helyett mindannyian „sokféleségek”. A fehér színhez hasonlatosan, amely a spektrum minden árnyalatát tartalmazza, az emberi lehetőségek egész tárházát hordozzák magukban. A Jó és Rossz nevelésbeli kettősségén túl. A jungi érett személyiséghez állnak közel. Arany középút helyett mindkét végletét ismerik egy-egy jellemvonásnak, és képesek mindkettőt azonos intenzitással, belső konfliktus nélkül megélni.
A kreatív emberek többsége egyszerre introvertált és extravertált, és ugyanannyira fejlett masculin és feminin jellegük. (Tehát egy kreatív nő nagyon nőies az életének számos területén, ugyanakkor, amikor arra van szükség, férfiként tudja érvényesíteni az érdekeit, de egy kreatív férfi is rendelkezik a férfiakra és nőkre jellemző eltérő gondolkozásbeli, érzékelésbeli és viselkedésbeli sajátosságokkal is). Emellett a kreatív emberek számos másik, egymásnak ellentétes tulajdonságot is képesek egyenlően megélni, kifejezésre juttatni és elfogadni magukban, ezáltal sokkal gazdagabb és teljesebb személyiséggel rendelkeznek; a készségek, képességek sokkal nagyobb tárházából tudnak meríteni, mint kevésbé kreatív embertársaik.
A tíz jellemző ellentétpár, amely egyszerre jellemzi a kreatív személyiséget:
1. A kreatív ember saját rendszere szerint osztja be az energiáját: nagyon koncentrált energiakifejtésre képes, ám ugyanilyen hatékony a pihenése is, ami sokszor több alvást, szemlélődést, vagy egyéb lazító fizikai aktivitást jelent.2. A kreatív egyének általában egyszerre okosak és naivak. (Goethe szerint is a naivitás a zseni legalapvetőbb tulajdonsága).
3. Bölcsességet és éretlenséget, gyermekességet tapasztalhatunk egyazon személyben.
4. Egyszerre eredményesen használják a konvergens és a divergens gondolkodásmódot.
5. Egyszerre játékosak és fegyelmezettek.
6. Felelőtlenek és felelősek.
7. Ugyanolyan jó a fantázia- és képzeletviláguk, mint amilyen gyakorlatiasak is tudnak lenni. Hiszen „A művészet és a tudomány lényege éppen az, hogy a jelen valóságot meghaladva új valóságot hozzunk létre. Az új ötleteket az teszi kreatívvá, hogy valóságosak."
8. Egyszerre nagyon szerények és büszkék.
9. Céltudatosak és önzetlenek.
10. Hagyománytisztelők és lázadók.
Ami az ellentétek egységbe foglalásán túl meghatározza a kreatív embereket, az, hogy rendkívül nyitottak, kíváncsiak és érdeklődők, egyénileg közelítik meg a problémákat, képesek friss szemmel tekinteni más számára rutin-jelenségre, szenvedélyesen szeretik a munkájukat és örömüket lelik benne. (Einstein szerint is a tudomány igazán nagy áttörései elsősorban a régi problémák újrafogalmazásából és újak felfedezéséből születnek, nem pedig a már létező problémák megoldásából).Ez az öröm felelős például azért, hogy energikusak, frissek, hiszen alkotás, kutatás közben átélik a „flow”-élményt: a koncentrált jelenlét itt és most-ját, amely időlegesen képes megszabadítani az embert a súlyos egójától, ezáltal kitágítani azt. Az interjúalanyok mind fiatalnak érezték magukat, mert állandóan azokkal a megoldandó művészi vagy kutatói feladataikkal voltak elfoglalva, (vagy életművük rendszerezésével, publikálásával) amik épp előttük álltak. Megtanulták a kreativitásukat megőrizni helyes időkezeléssel, és energia-beosztással, életük dolgainak ésszerű rendszerezésével és építő, mély társkapcsolatok jellemezték legtöbbjüket.
A szerző így foglalta össze mindenkit építő tapasztalatait: „A kreatív ember legfontosabb üzenete: miként találhatunk célokat és örömet a létezés zűrzavarában…”
Szili Eszter, Édes Borbála
»
- A hozzászóláshoz belépés szükséges
-
