logó tervezés

 Ismertség Magazin reklám

Életet hozó üstökösök

Életet hozó üstökösök

üstökösA Föld alapkövei

A legfrissebb kutatások kiderítették, hogy bolygónkon az élethez szükséges környezet kialakulásában nagy szerepet játszottak a becsapódó üstökösök. Azok ugyanis az ütközést követően olyan szerves vegyületeket hoztak létre, amelyek elengedhetetlenek az élővilág kifejlődéséhez.
 
De mit is kell tudnunk az üstökösökről? Ezek általában egy ellipszis alakú pályán keringenek a Nap körül, és jég, por valamint szikladarabok laza összekapcsolódásából tevődnek össze. Méretük meglehetősen eltérő, 1-2 kilométertől terjedően akár a 10 kilométeres hosszúságot is elérhetik. A jelenlegi, amerikai kutatás kiindulópontja az volt, hogy ezek a kis égitestek tartalmazzák a legalapvetőbb, egyszerű molekulákat: vizet, szén-dioxidot, metilalkoholt és ammóniát. Ezek mind olyan elemek, amelyek kölcsönhatásba lépve más vegyületekkel újabbakat hozhatnak létre. Az elmélet szerint egy-egy becsapódás során olyan nagy energia szabadulhatott fel, amely könnyen elindíthatta különböző kémiai reakciók sorozatát.
 
meteorit, meteoritbecsapódásAz üstökösök évmilliárdokkal korábban rendszeresen bombázták Földünket, és ennek köszönhetően nagyjából tízbillió kilogramm idegen szerves anyag kerülhetett a felszínre. Ezek nagyrészt olyan elemek voltak, amilyenek egészen addig nem voltak fellelhetők a bolygón. A becsapódások rendszerint hatalmas lökéshullámmal jártak, amelyek tizedmásodpercek alatt hőmérséklet- és nyomásemelkedést idéztek elő. Ennek hatására indultak be a kémiai folyamatok, mégpedig azelőtt, hogy az üstökösök érintkezésbe léptek volna a földi környezettel.
 
A tudósok szerint különösen nagy szerepe volt az élet létrehozásában a rézsútos irányú ütközéseknek. Ezek során ugyanis olyan termodinamikai feltételek jöttek létre, amelyek nagyban elősegítették a szerves egyesüléseket. A lejátszódó folyamatok fontos organikus vegyületeket juttattak a Földre. A kutatók megalkottak egy rendkívül részletes modellt, amely a becsapódásokat vizsgálja. Ebben a billiomod másodpercet is századrésznyi egységekre bontották, hiszen nagyjából ennyi idő szükséges ahhoz, hogy új kémiai egyensúlyok jöjjenek létre. A modell segítséget nyújtott abban a felfedezésben, mely szerint olyan szén-hidrogén alapú elemek is létrejöhettek az ütközések alkalmával, amelyek az élet létrejöttének feltételeit jelentették.
 
üstökösmagA már említett lökéshullámok körülbelül 360 000 atmoszféranyomással járhattak, és hozzávetőleg 2650 Celsius-fokos hőt generálhattak. Ennek hatására az üstökösök szén-dioxidban bővelkedő jegében számos olyan gyűrűs rendszerű szénvegyület jöhetett létre, melyek lehűlés esetén aromás szénhidrogén-molekulákra estek szét. Ezek nem mást jelentettek, mint az összes élősejtben megtalálható DNS és RNS bázispárjai elődeinek megszületését. Emellett még a számítógépes vizsgálatok azt is bebizonyították, hogy a magasabb nyomásnak és hőmérsékletnek köszönhetően metán és a formaldehid-vegyületek, valamint hosszúláncú szénmolekulák keletkeztek. Ezek pedig összekapcsolódva az élet alapját jelentő fehérjék kezdeményeit alkották meg. A Földünk mellett elhaladó, egyszer-egyszer megcsodálható üstökösök tehát nemcsak gyönyörű látványt nyújtanak számunkra, de nélkülük talán mi sem lehetnénk most itt.
 
Szili Eszter
forrás: MTI

Kapcsolódó cikkek:

Szökevény bolygók >>