logó tervezés

 Ismertség Magazin reklám

Erkel Ferenc

Erkel Ferenc

Erkel Ferenc203 évvel ezelőtt született a magyar nemzeti opera megteremtője

1810. november 7-én látta meg a napvilágot Gyulán Erkel Ferenc, a Himnusz megzenésítője, nagy nemzeti operáink szerzője. Születésnapján rá emlékezünk. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte. Pesten 1834-ben mutatkozott be, majd 1837-ben a Pesti Magyar Színházhoz, a későbbi Nemzeti Színházhoz került. 1844-ben megnyerte a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot. 

Erkel Ferenc szülőháza Gyulán

1810. november 7-én született Gyulán Erkel Ferenc magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakknagymester. Dédnagyapja, nagyapja és édesapja jól képzett muzsikusok voltak. Nyolc testvér közül Ferenc volt a legidősebb, aki kitűnő zenei nevelést kapott: már tíz esztendős korában helyettesítette édesapját az orgona padján, tizenegy évesen pedig közönség előtt zongorázott Gyulán. A nagyváradi gimnáziumban majd a  pozsonyi bencéseknél tanult, ahol a híres morvaországi komponista, Henrik Klein oktatta. Rendszeresen járt a pozsonyi operába, ahol többek között Liszt Ferencet és Bihari János hegedűművészt, a magyar verbunkos virtuózát hallotta. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsvárott, de alkalmilag vezényelt is és a zeneszerzéssel is megpróbálkozott. Pesten 1834-ben mutatkozott be, ahol  a következő esztendőben végleg letelepedett. Két éven át a Pesti Városi Német Színháznál, valamint a Budai Magyar Színjátszó Körnél dolgozott karnagyként. 1837-ben a Pesti Magyar Színházhoz, a későbbi Nemzeti Színházhoz került előbb ügyelői, majd első karmesteri minőségben. Itt mintegy három évtizeden át munkálkodott. 1840-ben írta meg első operáját, a Bátori Máriát. A szövegkönyv szerzője Egressy Béni, aki ezután egészen haláláig (1851) segítőtársa volt operaszerzői munkájában. 1844-ben megnyerte a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot. Az 1848–49-es forradalom ésszabadságharc után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott.

Bánk bán -jelenet az operából, 1870 k., rézkarc.

Vezetésével alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amelyet számtalan alkalommal vezényelt. Bánk bán című operáját, amely egyben pályájának csúcsát is jelentette, 1861-ben mutatták be. Közreműködött a Zeneakadémia megalakításánál (1875), amelynek ezután tíz éven át igazgatója és zongoratanára volt. Az 1884-ben megnyíló Operaház főzeneigazgatója lett. Erkel nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése. Nyugati, elsősorban olasz és francia operai mintákra támaszkodva, a 19. századi magyar verbunkos zenének átélésével, kifejezési lehetőségeinek finomításával és kiszélesítésével sikerült viszonylag egységes nemzeti operanyelvet kialakítania. Mint karmester és szervező egyéniség rendkívül sokat tett a főváros zenei életének felvirágoztatása érdekében. Neves sakkozó volt, az 1864-ben alakult Pesti Sakk-kör egyik alapítója. 1893. június 15-én hunyt el Budapesten.
 
Az Operaház törekvése, hogy születésnapját 2013-tól fogva a Magyar Opera Napjává avassák.
 
www.ismertseg.hu

Kapcsolódó cikkek:

Ünnepi megnyitó az Erkel Színházban >>

Hunyadi László az Erkelben >>

A kortalan Hunyadi László >>