logó tervezés

 Ismertség Magazin reklám

Gömörszőlős kincsei

Gömörszőlős kincsei

Az egyik legszebb magyar faluban jártunk 

Gömörszőlős, a lankák, völgyek között megbúvó kis falu sokáig olyan volt, mint a magyarországi falvak nagy többsége. A népesség elöregedett, a fiatalok elmentek, a mezőgazdaság tönkrement, a jövedelemforrások megszűntek. Ám Gömörszőlős mégsem tipikus falu. Itt úgy kezdtek el valami egészen újat, hogy közben nem felejtik el a régit sem. Gyógyító csend, üdítő természeti környezet, barátságos őslakók, tanulságra intő népéleti és gazdálkodási emlékek megőrzése jellemzi a gondolkodást.

Gömörszőlős az Északi-középhegységben található, Borsod megye észak-nyugati részén. Idillikus természeti környezetben terül el, a községen keresztül folyik a Keleméri patak. A krónika 1234 óta említi, ez az egyetlen településünk, amely még őrzi a történelmi Gömör Vármegye nevét. Az évtizedek óta itt működő Tompa Mihály Baráti Kör nagyon sokat tett a falu régi, hagyományos életének bemutatásáért. Falumúzeumot és mezőgazdasági gépkiállítást hoztak létre. A „ falu élő emlékezete” É. Kovács Laci bácsi, aki még az utolsó pillanatokban összegyűjtötte azokat a tárgyakat és gépeket, melyek a múltat őrzik. A faluba érkezők szép számmal találnak régi, hagyományos épületeket felújított állapotban. Ilyenek a lakóházak mellett a polgármesteri hivatal vendégháza, az Ökológiai Intézet fogadóháza, a volt kúria, valamint a jelenlegi gyapjúfeldolgozó és szövőműhely is, sőt a telefonfülke is a helyi motívumokkal díszített téglából épített házikóban található. Látogatható a helyi kazettás mennyezetű református templom is. Gömörszőlős úgy ismert, mint az ország egyik ökofaluja.

Helyreállított gömörszöllősi házA fenntartható falu

A település a fenntartható falu programról is nevezetes, amely ösztönzi a népi kismesterségek és népművészeti hagyományok fenntartását. A lakosság hosszú ideig a mezőgazdaságból élt, önellátó gazdálkodást folytatott. A környék ipari fejlesztése nyomán azonban megindult az elvándorlás. Kezdett feledésbe merülni a hagyományos életforma, megszűntek a népi mesterségek. A falu elzártságának köszönhetően azonban számos lakóház, gazdasági épület maradt fenn, amelyek ma is meghatározói a településképnek. A községben 1993 óta dolgozik a miskolci székhelyű Ökológiai Intézet Fenntartható Fejlődésért Alapítvány egy csoportja, akik elindították a Gömörszőlős, egy fenntartható falu programot. Létrehoztak egy gyapjúfeldolgozó műhelyt, oktatási központot, ahol csoportokat fogadnak, és számukra szemléletformáló és szabadidős programokat szerveznek a fenntartható fejlődés és ökológiai szemléletű életmód szellemében. A fontos kulturális helyszínné vált falu emellett alkotótábornak és gyermektáboroknak is helyszíne.

Az ökogazdaság

Kecskék legelnek Gömörszőlősön, a gyapjúfeldolgozó előtt, ahogy sétálunk Füzér Zsolttal az ökogazdaság megtekintésére. Zsolt beavat, hogy így se munkaerőre, se üzemanyagra nem kell költeni, a porták mégis rendben vannak. A kecskék lelegelik a füvet. Ez itt természetes, mint a két vizsla, akik egymás mellett szökellve vágnak át a falun. Az autósok vigyáznak rájuk, a gyalogosok pedig szeretettel simogatják őket. Füzér Zsolt tavaly novemberben telepedett le háromgyermekes családjával Gömörszőlősön, hogy működtesse a gazdaságot, amely az intézethez tartozik. Más területen dolgoztak mindketten, nagyot váltottak. Zsolt korábban ipari alpinistaként tevékenykedett, de súlyos balesete elgondolkodtatta, hogy valami mást kell csinálni. Néhány „vargabetű” megtétele után a környezetvédelem felé fordult, de gyakorlatban szerette volna kamatoztatni tudását. Vett egy saját tanyát, majd egy ökogazdaságban helyezkedett el Tavaly novemberben pedig elvállalta a gömörszőlősi munkát, és úgy érzi végre hazaért. Letelepedtek, építkeznek és dolgoznak rengeteget.

 Fenntartható fejlődés– Célunk egy kisléptékű gazdaság működtetése, ahol az állattartás nem a termelés maximalizálását szolgálja, hanem inkább az állatok optimális életkörülményeinek biztosításával egy megnyugtató, stabil bevétel elérése. Ez az állattartástól, sőt bizonyos értelemben a takarmány megtermelésétől a termék előállításán keresztül az értékesítésig tart – sorolta a tennivalókat Zsolt.
– Mindezt úgy szeretnék kivitelezni, hogy szolgáltatásokat is nyújtunk azoknak, akik meglátogatják a gazdaságot, ez ugyanis egyúttal bemutató helyszínként is szolgál. Tehát nem reklámok útján, hanem a személyes tapasztalattal győzzük meg a vevőket, hogy tőlünk érdemes majd vásárolni. Az ökológiai állattartáshoz közel álló gazdálkodást meg tudjuk mutatni nem csak a vevőknek, hanem bárkinek, aki idejön, és érdeklődik iránta. – mondta el a gazda.
Az Ökológiai Intézet Gömörszőlősi Oktató központját a közelmúltban KEOP forrásból bővítették.  Olyan ÁNTSZ-engedélyes infrastruktúrát – oktatóközpontot, konyhát és ebédlőt – is kiépítettek, amely alkalmas az eddigieknél nagyobb előadások, képzések megtartására.
– A KEOP projekt kivitelezése és koordinálása nem az én érdemem, de nekünk is érdekünk, hogy megismertessük a nagyközönséget az Ökológiai Intézet új fejlesztéseivel. A KEOP forrásból a meglévő épületegyüttesek fejlesztésére nyílt lehetőség. Sor került egy új információs központ épület kialakítására; egy szállásépület felújítására és komfortnövelésére; egy főzőkonyha kialakítására; megújuló energiaforrásokra alapozott fűtési és használati melegvíz rendszer kialakítására; egyéb környezetbarát technológiák alkalmazására és bemutatására – sorolta Zsolt.

Az intézet organikus mintagazdasága hatalmas területen terül el.  A szérűskertbe beérve kíváncsi kecskék bökdösik a lábunkat, fejüket dörgölik hozzánk. Egy gyönyörű fiatal ló lépked felénk, vigyázva, nehogy a kiskecskékre rálépjen. Hatalmas szemével megszemlél minket, egy kicsit álldogál, hagyja, hogy megsimogassuk, aztán továbbáll. Zsolt felesége, Tünde meséli, hogy mindig ott legel, ahol ő a kertet gyomlálja. Az állatok derűs idillje is jelzi, hogy milyen nyugalom van itt.

kecskékFaluhelyen az emberek sokáig úgy éltek, hogy megtermelték, ami kellett, és nem zsigerelték ki végletesen a természetet. Aztán minden megváltozott. Jött az import, a tömegtermelés, jöttek az áruházláncok. A globális gondolkodásmód annyira elkényelmesítette még a kistelepülésen lakókat is, hogy nem törődtek a kerttel. A falvak tönkrementek. Ezen akart változtatni az Ökológiai Intézet. Egy olyan modellt akartak kidolgozni, ahol helyi anyagokból, meglévő eszközökkel minimális pénzből és a hagyományok tiszteletével egyedi és eladható termékeket lehet létrehozni. Ma már egyre több ember gondolja úgy, hogy a megbízható élelmiszerforrás elengedhetetlen a jövőben, így sokan fognak bele saját konyhakert  kialakításába. Ha erre nincs módjuk, akkor termelői piacokon, vagy bevásárló közösségeken keresztül ismerkednek meg a biogazdák, a termelők saját előállítású termékeikkel. A visszatéréshez remek lehetőség a gömörszőlősi ökogazdaság megtekintése. Füzér Zsolt szerint működhet együtt egy ökogazdálkodás, egyfajta ökoturizmus és a hálózati termék-előállítási és forgalmazási forma, ami igazábólközösségi termékforgalmazás. Úgyis lehet piacot teremteni, hogy ide jönnek emberek, egy ilyen típusú életmódot megnézni és megtanulni. Úgy tűnik, Gömörszőlősön sokan ott folytatják, ahol a régi falusiak abbahagyták, tőlük tanulva, velük beszélgetve sajátítják el az ősi tudást, hozzátéve a modern ökológiát. Gömörszőlősön meg lehet maradni embernek, be lehet telni a gömöri tájjal, meg lehet maradni a szülőföldön. Lehet itt élni, családot alapítani, értelmesen munkálkodni. Ez jó hír az ország más tájain élőknek is. Érdemes tehát elutazni Gömörszőlősre, megnézni a múzeum kincseit, a csodaszép természeti környezetet, a takaros portákat, találkozni a falusiakkal és megtekinteni a gazdaságot, megkóstolni a termékeket.

                                                                                             Bényei Adrienn