logó tervezés

 Ismertség Magazin reklám

Gyakorolni kell nap mint nap!

Gyakorolni kell nap mint nap!

Szücs Ildikó, balerinaSzücs Ildikóval, a Magyar Nemzeti Balett tánckarának tagjával beszélgettünk

Balerinává válni egy hosszú folyamat, éveken át tartó tanulás végeredménye, nincs megállás: minden nap a tökéletességre kell törekedni. Ez a szakma fizikai és lelki erőnlétet is kíván.  Erről és más kulisszatitokról mesél Szücs Ildikó balettművész, aki immár huszonnégy éve a Magyar Állami Operaház balettegyüttesének tagja.
 
– Miért ezt a pályát választotta?
 
– Fontos volt számomra, hogy balettművész legyek. Megtudtam, hogy az akkor még Állami Balettintézet, most Táncművészeti Főiskola felvételt hirdet, azonnal jelentkeztem és fel is vettek. A szüleim támogattak engem. A Balettintézet nagyon nehéz, reggeltől késő délutánig is eltarthat, esténként pedig tanulnom kellett a másnapi tanórákra.
 
balettóra– Mi zajlik egy felvételi vizsgán a Táncművészeti Főiskolán, kiből lehet balerina?
 
– Mindenképp fiatalon, maximum tíz évesen ajánlott elkezdeni a tanulást az iskolában, én kilenc éves voltam, amikor beiratkoztam. A felvételi vizsgán egy bizottság megnézi a felvételiző gyerekek testalkatát és az izmainak a rugalmasságát. Természetesen az, hogy valaki vékony, még nem elég, tehetség is kell.
 

Szücs Ildikó balett-táncos

– Hogy teltek a tanulás évei? Milyen egy átlagos nap a Táncművészeti Főiskolán?
 
– A délelőtt a szakmáé: reggel nyolc órától másfél órás balettórán kellett részt venni, ezt követően néptáncot, történelmi társastáncot és modern táncot is tanultunk. Felső tagozatban színészetet és emelést is tanítanak, valamint spiccórák is vannak.  Délutánonként pedig iskolapadba ültünk, akár egy „átlagos” iskolában. Félévi és év végi vizsga is van, balettmesterek és igazgatók előtt. Ugyanaz, mint bármely más nap, mégis vizsgahangulat van, egy előre felépített gyakorlatsort kell bemutatni. Hatodik évfolyam után van egy rosta, ott többen kiesnek, de akik továbbjutnak, azok többsége el is végzi az iskolát. A záróvizsga pedig, amit képesítővizsgának hívnak, színpadon történik; itt egyes darabokból kell részleteket, variációkat eltáncolni.
 
–  Huszonnégy év szakmai tapasztalat után mennyi gyakorlásra van szükség?
 
– Talán az előadásszámom kissé lecsökkent, már nem kerülök be minden repertoáron lévő darabba, de a kondíció megtartása ugyanolyan fontos ma is, ezért a mindennapos gyakorlaton részt veszek.
 

Szücs Ildikó balerina,balett-táncos

– Sikeres vizsga esetén állásra kell jelentkezni, vagy a színház szerződteti a táncost, akár egy sportolót?
 
– A színház ajánl egy szerződést a táncosnak, amit egy frissen végzett balett-táncos általában el is fogad. Én is így kerültem ebbe a színházba, nagy álmom volt, hogy a Magyar Állami Operaház színpadán táncolhassak. Ha nem fogadja el valaki a szerződést, akkor meg lehet próbálkozni más társulatoknál vagy külföldön. A képesítővizsgán jelen vannak balettigazgatók, akik kiválasztják, hogy ki kaphat szerződést egy adott színházba.
 
– Hogyan készülnek egy előadásra?
 
– Az előadás előtt hetekkel elkezdjük próbálni a darabot részenként, a tánckar és a szólisták külön-külön. Ha már tudjuk a részleteket, akkor a balett teremben összpróbák vannak, itt előadásszerűen, többször elpróbáljuk a darabot. A harmadik fázis a színpadi próba, itt díszletekkel, jelmezekkel és világítással együtt készülünk. Ha minden rendben van, akkor pedig mehet fel a függöny. A próbákon azok is részt vesznek akik ismerik, korábban már táncolták az adott darabot, ez kortól független, gyakorolni kell nap mint nap!
 
– Két gyermeke is van. Lehet-e egyszerre családanyának és balettművésznek lenni?
 
– Tény és való: nem könnyű gyermekek mellett ebben a szakmában dolgozni, hiszen nagyrészt minden este előadás vagy esti próba van. Ilyenkor segítségre van szükség. Én szerencsés vagyok, mert a szüleim nagyon sokat tudtak segíteni ebben. Arról nem is beszélve, hogy milyen érzés egy anyának, hogy a szokásos gyerekek körüli teendőkből kimarad. Az előadások után későn értem haza, ellenben reggelente mindig el tudtam indítani óvodába, iskolába a gyerekeket, mivel délelőttönként tíz órakor kezdődnek a gyakorlatok. Természetesem egy színházban a hétvégék és az ünnepek is a munkáról szólnak.
 

Diótörő

– Önnek melyik a kedvenc szerepe?
 
– Az igazi klasszikusokat szeretem, sok más mellett, pl: a Diótörő, a Hattyúk tava vagy a Giselle. Ezekből is az úgynevezett fehér képeket. Fehér kép a Diótörőből a Hópelyhek tánca, vagy a Giselle-ben a Villik, rendkívül fontos a tánckar szerepe, gondoljunk csak arra milyen csodálatos látvány, amikor huszonnégy „hattyú” egyszerre mozdul a színpadon. Ami nagy kedvencem még: az Aida című operából a két lány tánca.
 
– Egy-egy előadáson hány ember dolgozik?
 
– Nagyon sokan vesznek részt abban, hogy egy előadás létrejöjjön. A díszítők beépítik a színpadot, minden színpadi mozgás az övék, ők műszaki dolgozók, csakúgy, mint a  kellékesek és a világosítók. Jelmeztervező csak premier esetén van, hiszen a korábbi darabok jelmezei raktáron vannak. A művészeket az öltöztetők segítik. A fodrászok pedig sminkelnek, maszkíroznak is. Természetesen a zenekari művészek sem hiányozhatnak.
 
– Vannak külföldi vendégszerpelések? Hogy döntik el, hogy melyik táncos mehet a turnéra? Meghívás alapján szervezik a külföldi utakat?
 
– Igen, sok külföldi út van. Persze Magyarországon is vannak külföldi, szerződtetett balettművészek. A világ számos pontján vannak turnék. Oberammergauban többször is jártam, egy egyhónapos Japán turnén is részt vettem, Thaiföldön is jártam, valamint a közel-keleti Omanban. Azonban Magyarországon is különböző fesztiválokon veszünk részt, és a minden évben megrendezett Anna-bálon is a Magyar Nemzeti Balett adja a nyitótáncot. Külföldre azok a táncosok mennek akik benne vannak az adott darab szereposztásában, de ezt befolyásolhatja sérülés és más váratlan dolgok.
 
Szücs Ildikó balerina, balettcipő– A sikeres balerinát jutalmazzák?
 
– Igen, a kiemelkedően tehetséges táncosokat Kossuth-díjjal és Harangozó-díjjal jutalmazzák. Az Operaházban hagyomány, hogy a huszonöt éve ott lévő tagokat köszöntik, megemlékeznek az elmúlt két és fél évtizedről. Jövőre én is közöttük leszek.
 
– Ebben a szakmában alacsonyabb a nyugdíj-korhatár, mint egy „átlagos” munkában. Mi lesz, ha egy táncos kiöregszik? Kap esetleg valamilyen más állást a színháznál?
 
– Ez egy rövid, de annál szebb pálya, viszont több olyan szerep is van, melyeket kifejezettem az idősebb táncosok kapnak. Az aktív pályafutás végeztével, amennyiben a szakmán belül kíván valaki elhelyezkedni, lehetőség van gyerekeket tanítani, azonban jól meg kell gondolni, hogyan tovább, hiszen egy balerina gyermekkora óta ebben él, ezt tanulja minden egyes nap.
Horváth Máté

Kapcsolódó cikk:

Anyegin az  Operában >>