logó tervezés

 Ismertség Magazin reklám

Húsvéti kalendárium

Húsvéti kalendárium

Giovanni Donato da Montorfano, KeresztrefeszítésPassió és újjászületés

Az év egyik legnagyobb, több napig tartó ünnep-sorozata a húsvét. A Jézus halálát és feltámadását középpontba állító keresztény ünnep a pogány tavaszkezdő rítusok hagyományát is magába foglalja. Összeállításunkban Virágvasárnaptól Húsvéthétfőig vesszük sorra az ünnep legfontosabb részeit.
 

Virágvasárnap

Virágvasárnapi körmenetHúsvét előtti vasárnap, Virágvasárnap vezeti be az ünnepet. Jézus ezen a napon vonult be diadalmasan Jeruzsálembe, és lábai elé a tisztelet jeléül ágakat, vagy pálmaleveleket fektettek.
Az ünnep a 4. századtól terjedt el. A hagyomány, hogy a virágvasárnapi bevonulás szereplői a gyermekek, feltehetően a jeruzsálemi egyház liturgiájából ered. Felnőttek keresztelésére évente kétszer – vízkeresztkor és húsvétkor – került sor, így a virágvasárnapi ünnepen az ujjongó népet a keresztelésre várók jelképezték, őket pedig a görög egyházi nyelv „gyermekeknek” nevezte.  Ez a hagyomány úgy őrződött meg, hogy az iskolás gyermekek ilyenkor barkát gyűjtenek, amit a templomban megszentelnek. A szentelt barkát gonoszűzőnek, betegséggyógyítónak tartják, de elűzi a jégesőt is és megóv a villámcsapástól.
Hagyományosan több palóc községben ilyenkor tartják az úgynevezett kiszehajítást. Fiatal lányok a telet jelképező, menyecskeruhába öltöztetett szalmabábut visznek végig a falun, majd vízbe dobják majd elégetik. Ezzel a cselekedettel rituálisan is vége van a télnek. Majd következik a Nagyhét, Jézus kereszthalálához és feltámadásához vezető eseménysorozattal.

Nagyhét

KrizmaszentelésNagyhéthez köthető a tavaszi újjászületés ünneplése is. A természet virágba borulása a test és a lélek megújulását is jelenti. A magyar falun a parasztok egészen a közelmúltig a nagyhét tiszteletére megtisztították az egész portát, beleértve az istállót és melléképületeket is. A szerszámokat letisztogatták, kifényesítették. Különös gonddal készültek ilyenkor a gyónásra, szentáldozásra is. Az édesanya szigorúan gondoskodott róla, hogy minden gyermek és még a béresek, szolgálók is mind elvégezzék. A húsvét táján végzett gyónást még a XX. század elején is a gyóntatócédula igazolta, ilyet ma is találni régi imádságoskönyvekben. Egyes helyeken a vízkereszti házszentelés alkalmával az asztalra készítették és a plébános jelenlétében a sekrestyés cérnára fűzve összegyűjtötte.  A nagyhét eseményeihez tartozik a püspöki székesegyházakban a krizmaszentelési mise.  (Krizma a püspöki szertartásokhoz használt olívaolaj és balzsam keveréke). Ekkor újítja meg a papság a szenteléskor tett ígéreteit is.

Nagycsütörtök

Leonardo da Vinci, Az utolsó vacsoraAz utolsó vacsora emléknapja, az Eucharisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban. Ezen a pap az örvendezést, ünneplést jelentő fehér ruhában van. Az orgona szól, egészen a Dicsőség a magasságban Istennek… kezdetű himnuszig, ami alatt szólnak a harangok és a csengők. Utána húsvét vigíliájáig se az orgona, se a csengő nem szól. („A harangok Rómába mentek…”) Ez jelképezi, hogy senki nem szólt Jézus mellett. A prédikáció után a lábmosás szertartása következik. Ennek hagyománya a Bibliában található, Jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát. A mise után következik az oltárfosztás: az oltárt a díszeitől megfosztják, az ajtaját kinyitják.  Ez jelképezi, hogy Jézust megfosztották ruháitól. A mise után általában a templomokban virrasztást szoktak tartani, arra emlékezve, hogy Jézus ezen az éjszakán megkérte tanítványait, virrasszanak vele.

Nagypéntek

PassióJézus kereszthalálának napja. Ilyenkor szigorú böjtöt tartanak mindenütt, osztozva szimbolikusan Jézus szenvedéseiben. A népszokásban általános tisztálkodási nap is: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak a patakban és az állatokat is megfürösztik. Sok helyen nem gyújtanak tüzet.  A katolikus egyházban nincs mise, mert ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. A pap a szertartást piros öltözékben végzi – a piros a vértanúság liturgikus színe. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s a Nagycsütörtökön kiüresített oltárszekrény (tabernákulum) előtt arcra borulnak. Ezt követi az igeliturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd János evangéliumából olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. Ezután következnek ünnepélyes formában az egyetemes könyörgések. Majd körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát a megfeszített Krisztus iránt. 

Nagyszombat

tűzgyújtás, húsváti gyertyaEste tartják Jézus feltámadásának ünnepét. A halál legyőzésének egyik központi eleme a tűz. A tüzet ősi módon (csiholással, dörzsöléssel) újra meggyújtják és megszentelik. A katolikus egyházban az egyik ilyenkor szokásos liturgia a Fényliturgia: a tűz megáldásának és a húsvéti gyertya meggyújtásának szertartása, amely Jézus feltámadását jelképezi. Az esti harangszó a böjt végét jelenti. (A húsvét név is erre utal: hús magunkhoz vétele újra, a böjti időszak után). A katolikus időszámításban szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigíliájának nevezik, amely után húsvéti körmenet hirdeti a világnak Krisztus feltámadását.

Húsvétvasárnap

húsvéti sonka, tojás, kalácsEhhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket és mindig hazataláljanak. Ilyenkor tartják a húsvéti határjárást: az egész falu népe körbejárja a földjeit, kitisztogatja a forrásokat. Sok helyütt bált is rendeznek.

Húsvéthétfő

húsvéti locsolkodás Hollókőn, fotó Komka Péter, MTIA locsolkodás és a hímes tojás ajándékozása ősi termékenység-kultusz továbbélése. A víznek emellett megtisztító, megújító erőt is tulajdonítanak. Van olyan legenda is, amely arról számol be, hogy a Jézus feltámadásán ujjongó asszonyokat a sírnál a katonák lelocsolták, ezzel próbálván lecsendesíteni őket. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi, de a piros színnek egyébként is védőerőt tulajdonítottak. A húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést, fiataloknál pedig a termékenységet, az élet átörökítésének képességét hivatott jelképezni.
 
Forrás: Várnagy Antal, Liturgika, Lámpás kiadó, Abaliget, 1993.
Tarján Gábor, Mindennapi hagyomány, Magyar Médiapedagógiai Műhely, 1993.
 
Édes Borbála 

Kapcsolódó cikkek

Húsvéti fonott kalács >>

Perzsa újév >>