logó tervezés

 Ismertség Magazin reklám

Isten ajándéka

Isten ajándéka

Krisna-tudat MagyarországonA Krisna-tudatról

A magyarországi egyházak közül a Krisna-tudat képviselői azok, akik rendszeresen ételt osztanak a szegényeknek. Békések, nem esznek húst, ha találkozunk szerzeteseikkel az utcán, úgy üdvözölnek, hogy "Góranga! Légy boldog!". Indiai viseletben járnak, néha zenével, tánccal vonulnak végig köztereinken. Mégis, kik azok a "krisnások"? Hogy kerültek ide, miben hisznek, mi szerintük a boldogság? Az alábbiakban egy Krisna-tudatú hívő, Fodor Kata foglalja össze filozófiájuk, kultúrájuk legfontosabb elemeit.
 

A Krisna-tudat helye a vallások között, a hinduizmusban

A Krisna-tudat India földjéről származó, több ezer éves vallás, filozófia és kultúra. A Krisna-hit a hinduizmus legnagyobb sodrához, a vaisnavizmushoz tartozik, amely az Úr Visnu vagy másik néven Krisna személyét tekinti a Legfelsőbbnek. A vaisnava, mint Visnu híve megjelölést ma szintén gyakran használják egymás között a hívek.
A Krisna-tudat, mint vallásos életvitel, annak minden gyakorlati elemével együtt hitünk szerint eredetileg Magától az Úrtól száll alá, ezért mondhatjuk, hogy a legteljesebb és ősi hitrendszer. A hinduizmus kifejezés, mint főkategória ugyanakkor már egy később kialakult fogalom, amelyet a perzsák alkalmaztak az Indusfolyó mentén élő népekre. Ezért a ma élő vaisnavák vagy Krisna-hívők nem szükségképpen hinduk, ezt a kifejezést tágabb értelemben a Földön élő összes Visnu hívőre értik, számuk ma mintegy 600 millió a világban! Az Úr Krisna hívei által képviselt kultúra, a Föld legősibb, a szentírásokban, így a Védákban, magyarázataikban és pl. a Manu-szamhitában lefektetett archaikus indiai kultúra, amely megelőzi a modern India vallási sokféleségét, és melynek lényegi eleme az Istenközpontú gondolkodás. A szentírásokon nyugvó, védikus kultúra minden tudását az évezredek során a követők szigorú tanítványi láncolatukon keresztül őrizték meg az utókor számára. 

A Krisna-tudat eredete

oltár, Krisna-völgy, SomogyvámosA Krisna-tudat filozófiája eredetileg az Úr Krisnától száll alá a lelki világból, aki a tudást és bölcsességet megtanította az első teremtett élőlénynek, Brahmának. Ő fiának, Náradának adta tovább a teljes tudást, Ő pedig Vjásza Dévát, a Védák lejegyzőjét oktatta. A teljes teremtés, valamint a teremtés megismerésének minden lehetősége, és minden más bölcsesség megtalálható India legősibb szentírásában a Bhágavata-puránában vagy más néven a Srímad-Bhágavatamban, amelyet maga az Úr beszélt el, és amely a Védánta-szútra (a Védák esszenciális kivonata) természetes magyarázata. Krisna azonban az anyagi világban is megjelent, amikor a vallás elvei hanyatlani kezdtek, s híveinek védelemre volt szüksége. Krisna egészen pontosan 5239 éve jelent meg Indiában, egy Vrindávana nevű, apró faluban, amelyre a hívek úgy tekintenek, mint az eredeti, lelki világ mása. S mivel az Úr jelenlétével megtisztelte, maga is szent hely és nem különbözik a lelki világtól. Krisna-hívők tízezrei vándorolnak minden évben ide, ahol az Úr gyermekéveit töltötte, és ahol bemutatta bámulatos kedvteléseit a barátaival.
 
Az Úr Krisna később rejtetett formában is megjelent India reneszánszának idején. Csaitanja Maháprabhu formáját öltötte magára, aki bemutatta a tökéletes és helyes életvitelt ahhoz, hogy valaki elérhesse az élet tökéletességét és visszatérhessen Istenhez. Noha Ő Maga transzcendentális (nem anyagi hús-vér ember), mégis látszólag egy átlagember cselekedeteit végezte: példamutatóan élt, erőszakmentességre buzdította híveit, felajánlotta ételét a Legfelsőbb Úrnak, és Ő rendezte meg Indiában elsőként a Szekérfesztivált (hazánkban nyaranta rendezik meg). Ő terjesztette el a korunkban előírt vallásos folyamat végzését, a szankírtan-jagját, vagyis Isten Szent Neveinek éneklését, amelyet azóta meditációként halkan, és közösen, hangosan is végeznek a hívek. A legismertebb az ún. Haré Krisna mahámantra éneklése (Haré Krisna Haré Krisna Krisna Krisna Haré Haré Haré Ráma Haré Ráma Ráma Ráma Haré Haré), amelyet a szerzetesek kis imaláncukon vagy hangszerekkel kísérve folytatnak minden nap templomaikban és otthonaikban, vagy utcai vidám felvonulásokat tartva. 

Krisna-tudat a mindennapi életben

szántás ökörrel Somogyvámoson, a KrisnavölgybenA Krisna-hívők legfőbb feladatuknak tekintik a korra jellemző vallásos folyamat gyakorlását, vagyis a mantrameditációt, a napi szintű, és élethosszig tartó tanulást és önképzést, a hasznos mindennapi tevékenységek végzését, az erőszakmentes életmód propagálását, a tehenek védelmét, és mindezek által a folyamatos lelki fejlődést és prédikációt, hogy ezeken keresztül megismerhessék az Istenség Legfelsőbb Személyiségét és az élet tökéletességét elérve életük végén visszajussanak Istenhez. Az örökös születés-halál körforgásából, a folyamatos reinkarnáció alól kilépni ugyanis csak úgy lehetséges – tartják -, hogyha az ember fokozatosan megszünteti anyagi karmáját és lelki tetteket végez. Lelki tettnek minősül minden olyan hasznos, mindennapi tevékenység, amely összekapcsolódik Istennel és az istenszeretet kifejlesztésének folyamatával, valamint a vallás elveivel. Ilyen a kegyesség, (pl. a szegényekkel és elesettekkel való törődés) az ételosztás, a lemondás, a szerény és környezetbarát életmód. Így a Krisna-hívők ökológiai szerepe is jelentős hatású. Fontos a hívők életében a tisztaság, mind az étkezésben, mind tettekben és szavakban, testben és elmében; az erőszak-nélküliség (az ahimszá) – ami miatt a vegetáriánus, illetve a vegán táplálkozást választják – az igazmondás, amelyről mondják, a vallás utolsó lába, és a tudás művelése. Ezért rendszeresen képzik magukat és különféle előadásokat, szemináriumokat szerveznek, részt vesznek az akkreditált főiskolai oktatásban is, de pl. önismereti foglalkozásokat és a drogellenes programokat is tartanak. 

A Krisna-tudat világhódító útja

A Krisna-tudat filozófiája, noha évezredes bölcsesség, sokáig szinte csak Indiában, azon belül is Bengálban ismerték. Azután 1965-ben, a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetét is megalapító, a filozófia legkiemelkedőbb tanítója, Sríla Prabhupáda majd’ hetven éves korában Amerikába hajózott s magával vitte az eredeti, a Védákon és a Puránákon alapuló kultúra legfőbb elemeit és a Srímad-Bhágavatamot, amelyet töredelmes munkával angol nyelvre fordított. A nyelvi korlátokat átlépve hamarosan emberek ezrei nyertek bepillantást a Krisna-tudat filozófiájába.
A Krisna-tudat azonban nem csak vallás és kultúra, hanem egy életmód is, amelyre Prabhupáda személyesen oktatta tanítványait, az étkezés és főzés mikéntjeitől kezdve, az ősi indiai orvostudományon, az Ájurvédán át, egészen a pedagógia több ezer éves hagyományáig. Prabhupáda a Krisna-tudat filozófiáját hiánytalanul és hitelesen adta át. Megismertette a védikus kultúra egyik legfontosabb elvét is, amely szerint mindenkinek a tevékenységeit és munkavégzését a rá ható kötőerők, személyes képességei és jelleme határozzák meg. Vagyis senki sem lehet születésénél fogva valamilyen helyzetben vagy kasztban. Ezzel elvetette a ma is működő, saját szentírásai kijelentésétől elfordult kasztrendszer spekulációit és lehetőséget biztosított, sőt mi több, értelmet adott a tanulásnak és az egyéni fejlődésnek.

A Krisna-tudat hazánkban

Krisna-völgy SomogyvámosonA Krisna-tudat a kommunizmus idején, mint minden vallásos nézet, üldöztetésnek volt kitéve hazánkban. A szerzetesek azonban álruhában, töretlenül prédikáltak, s mire megérkezett a rendszerváltás ideje, már népes közössége lett Magyarországon is. Legfőbb lelki vezetőjük a magyar származású Sivaráma Szvámí, aki Sríla Prabhupáda személyes tanítványa. A Krisna-tudatú hívek közössége hazánkban hivatalos megalakulása óta elindította ételosztó és ökológiai programját, sőt főiskolai képzés kertében oktatja a teológia és a jógafilozófia hagyományait. Az ország számos pontján rendelkezik prédikáló-központokkal és vegetáriánus éttermekkel, ahol tiszta és erőszakmentes alapanyagokból készítenek ételeket, s Istennek felajánlott finomságokat fogyaszthatnak az ízek szerelmesei. A gyakorlott hívők, tanfolyamok és más képzések keretében adják át ismereteiket. Legnagyobb központjaikban a somogyvámosi Krisna-völgyben és Budapesten (Csillaghegyen, a  Budapesti Haré Krisna Oktatási és Kulturális Központban) a tradíciónak megfelelően, a napszakoknak megfelelő oltári imádat zajlik, az Úr Krisna és Csaitanja Maháprabhu, valamint örök társaik egy-egy formáját imádják a hívek. Reggelente mantrameditációra és zenés imádságra várják a híveket, vasárnaponként, délután 3 órától pedig bárki bekapcsolódhat a zenés-táncos istentiszteletbe, és előadások hallgatásába. Aki először jár kiemelt hétvégi programjaikon, vendégül látják egy tál mennyei, vegán ebédre!
Fodor Kata

Kapcsolódó cikk: 

Az iszlám vallásról >>