logó tervezés

 Ismertség Magazin reklám

Karma, az élet játéka

Karma, az élet játéka

Karma, az élet játéka. Sivasakti Kalánanda Táncszínház, Somi PanniLélekpályán

Március 14-én a Nemzeti Táncszínházban láthattuk a Sivasakti Kalánanda Táncszínház előadásában Somi Panni táncművész, koreográfus rendezésében a Karma, az élet játéka című táncelőadást, amely az indiai eredetű Kígyók és létrák társasjátékon keresztül vezeti az élet mélyebb megértésére a nézőt.
 
Karma, az élet játéka. Somi Panni, Sivasakti Kalánanda TáncszínházSomi Panni táncművész, koreográfus, a Sivasakti Kalánanda Táncszínház alapítója Karma, az élet játéka című darabjában a régi indiai tanító társasjáték, a Kígyók és létrák (moksa patamu) mondanivalóját dolgozza fel. A játékot, amely világszerte elterjedt mi is ismerhetjük: a játékmezőn a dobókocka által meghatározott lépésekben, az utunkba kerülő kígyókon és létrákon át juthatunk előre, vagy csúszhatunk vissza. − A társasjáték eredetileg a jövendőbeli uralkodók, államférfiak, hadvezérek nevelését szolgálta – mesélte Somi Panni –, a vakszerencsének tűnő felemelkedések és bukások sorozatán keresztül készítette fel a mester a tanítványt az erényes életre. Mi is régóta játszunk vele otthon, mégpedig véresen komolyan, mert játszani csak komolyan lehet – tette hozzá nevetve.
 
Karma, az élet játéka. Sivasakti Kalánanda Táncszínház, Somi PanniA koreográfia az ezt megelőző Csakramálá stílusát követi: a tánc szimbolikus nyelvén szól nem elsősorban az érzékeinkhez, hanem a tudatunkhoz. Ez a különleges, „racionális” tánc egyezik a klasszikus indiai művészet szellemi hagyományával, értelemhez szóló tanításaival, ám az alkotó a koreográfia alapját jelentő bharatanátjam [klasszikus dél-indiai tánc] mellett modern zenei- és táncelemekkel hozza közel hozzánk a napjainkban is érvényes bölcsességet egyéni útról, döntésekről, sorsunk, életfeladatunk megértéséről, tanulásról, vagyis: a karmáról.
 
Karma, az élet játéka. Siva Sakti Kalánanda Táncszínház, Somi Panni− A társast egy piros és egy kék bábut alakító játékos játssza, akiket egy fehérruhás Játékmester helyezett a porondra. Bár először egymást akarják legyőzni, a játék megpróbáltatásainak (rossz mezőre lépés következményei) sorozatában rájönnek, hogy az igazi „ellenfél” maga a társasjáték, az út, amin muszáj végigmenni, lehetőleg minél ügyesebben oldva meg a sors által elénk állított feladatokat. A próbákat jelentő mezők táncjelenetei csak a játékosok tudásától függően jók vagy rosszak: amíg nem fejti meg egy-egy szituáció, élethelyzet jelentésének törvényszerűségeit, működését a játékos, addig zavaros és félelmet ébresztő minden. Mihelyt felveszi a ritmust, az addig fenyegetőnek tűnő szín máris semlegessé, derűssé válik. A játék, ahogy az élet is, azonban többször hozza elénk ugyanazt a feladatot, mire végre megoldjuk, akkor azonban egy magasabb szinten folytathatjuk utunkat – beszélt a darabról az alkotó.
A táncjelenetekben megelevenedő játékmezők (pl. Erdő, Tűz, Halál, Lótusz) lakói szintén egy-egy törvényszerűségre épülő táncot lejtenek, melyek nagyon szuggesztíven viszik egyre mélyebbre és feljebb (ahogy a Kígyók és Létrák is a játékosokat) a nézőt a Karma, vagyis életünk, életeink birodalmában.
 
A darab zenéjét Lerch István szerezte. Táncolják: Horváth Hanka, Kunvári Kriszta, Major Anikó, Palics Katalin, Somi Panni, Szűcs Judit, Zboray Antónia.
 
Édes Borbála
/Fotók: Dusa Gábor/

Kapcsolódó cikk:

Út a teljességhez >>  A Sivasakti Kalánanda Táncszínház Csakramálá című darabjáról