logó tervezés

 Ismertség Magazin reklám

Krasznahorka vára

Krasznahorka vára

Örök szerelmek őrzője

Krasznahorka vára

A festői szépségű gömöri tájat, mely ma Szlovákiában található hosszú időn keresztül emlegették kis Magyarországként. Hegyei, völgyei és városkái történelmünk színhelyei voltak. A második világháború alatt és után kulturális örökségünkre kemény csapást mért az elkövetkező időszak, de mégsem tudta megsemmisíteni, amit őseink hagytak ránk. Kevés olyan vár van, ami épségben fennmaradt, ezek közé tartozik Krasznahorka vára. Ha Bánrévénél elhagyjuk a magyar-szlovák határt, Rozsnyó után már messziről láthatjuk Krasznahorka büszke várát.
 

Krasznahorka vidéke, látkép a várbólA vidék története, amely fölött Krasznahorka vára évszázadokon keresztül uralkodott, egészen a kora középkorig nyúlik vissza.  Valamikor a XIV. században kezdték építeni a Márjássyak, de hamarosan a Bebek család birtokába került. Ők építették tovább, egészen a család kihalásáig. Az utolsó Bebek Ferenc rebellisnek számított - hol a császárhoz, hol János Zsigmond királyhoz pártolt. 1556-ban a császár ostrommal elfoglalta, és le is rombolták volna a várat, ha a török veszély miatt nem lett volna rá nagy szükség. Így megmenekült. Andrássy Péter várkapitány, majd gyermekei küzdöttek a vár tulajdonjogáért, végül az unoka tudta megszerezni a várat. Az Andrássyak azután egészen 1945-ig birtokolták. A család 1830-as években múzeumnak rendezte be, amelyet először 1867-ben már nem csak a család, hanem a nagyközönség is látogathatott. Így őrződött meg teljes épségében a vár és berendezése. A múzeum kialakítása olyan szerencsés volt, hogy csak kisebb változtatásokat kellett tenni, hogy a mai kor igényeinek megfeleljen.  Még az utolsó Andrássy, Dénes életében jött létre a megegyezés Andrássy Géza, Sándor és Gyula között, hogy a várról, mint családi szimbólumról, közösen fognak gondoskodni. Európa egyik legjelentősebb nemesi családjának az 1944 augusztusában bekövetkezett események folytán azonban el kellett hagynia ezt a vidéket. 1945-ben a beneši dekrétumok értelmében a várat és az egész uradalmat államosították. 1948-ban a Nemzeti Kulturális Bizottság állami kulturális birtokká nyilvánította, 13 évvel később besorolták a nemzeti kulturális műemlékek közé, 1996-tól pedig a Betléri Múzeum részeként a Szlovák Nemzeti Múzeum gondnoksága alatt áll.

A szerelem emlékmúzeuma

A magyar Tadzs MahalA XIX. században élt főúr, Andrássy Dénes a család akarata ellenére nősült, elvette a bécsi, nem nemesi családból származó Hablawetz Franciskát. Házasságával megsértette a régi nemesi tradíciót, ezért a családja kitagadta. Végül más fiúági örökös híján megkapta a hatalmas gömöri Andrássy birtokot és Krasznahorka várát. Bár soha nem élt itt, a környék humanista jótevőjének tartották őt is, és feleségét is. Harmonikus házasságuk 36 évig tartott. Dénes felesége halálát nem tudta elfogadni, az északnyugati bástyában berendezte a Franciska emlékmúzeumot elhunyt felesége ruháiból, ékszereiből, kedvenc tárgyaiból. Mivel mind Andrássy Dénes, mind Franciska művészethez értő, a művészetet szerető ember volt, a négy szoba mély benyomást tesz az emberre. Itt gyűjtött össze minden olyan tárgyat, amelyeket felesége keze érintett, amelyeken a szeme pihent. Megtalálhatók itt a 18. 19. és 20 századból származó értékes használati tárgyak, a grófnő ruhái, divatcikkei és az ágya is, amelyben 1902. október 26-án Münchenben elhunyt. Az északnyugati bástyában állították ki Franciska grófnő halotti hintaját. Az 1904-ben készült szecessziós hintó a müncheni Karl Weinberger mester műve A gróf felesége halála után nagyszabású szecessziós stílusú mauzóleumot is építtetett szerelme emlékére, melyet a Magyar Tadzsmahálnak neveznek. A grófot halála után szintén itt temették el felesége mellé.

Serédy Zsófia és a lőcsei fehér asszony...

A kacskaringós látogatási útvonal árkádos folyosókon, várudvarokon, csigalépcsőkön át vezet, végül a kriptában, majd a várkápolnában fejeződik be. A barokk kápolna művészi szempontból legértékesebb része a várnak. 1739-ből származó oltára, díszes falfestményei, faragványai figyelemreméltóak. S aki a várkápolna hűvösébe lép, ott is egy valahai Andrássy feleséggel találkozik, aki több mint kétszáz éve halott. Üvegkoporsóban, fekete selyemruhában nyugszik múmiaként Andrássy Istvánné Serédy Zsófia. Fél karját holtában is magasra emeli.

Serédy Zsófia mumifikálódott tetemeA múzeumban úgy mesélik, hogy Zsófia a 18. század elején hunyt el, s Krasznahorkaváralja község templomának kriptájába temették el. Teste szinte sértetlen állapotban maradt fenn, mivel az évtizedeken keresztül rácsöpögő meszes víz és a kriptában lévő huzat konzerválták azt. A vár kápolnájába a 19. század elején vitették föl az Andrássyak. Érdekessége, hogy jobb keze kissé meg van emelve - valószínűleg egy Biblia volt alatta, amely idővel szétmállott. Ez a prózai magyarázat. Van egy másik magyarázat, mely egy legenda. Eszerint Zsófia keze fölemelésével, fia szívének összeszorításával akarta megakadályozni, hogy a fiú apja meggyilkolására vetemedjen. Nézzük meg e legendát és szívünk mélyén megérezzük, nem lehet mindent racionálisan megmagyarázni. A legenda úgy tartja, hogy a lőcsei fehér asszony volt Zsófia vetélytársa, a híres szépasszony, Korponay Jánosné Géczy Julianna.

Amit Jókai is papírra vetett

Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony1883-ban az Andrássyak jeles látogatót láttak vendégül betléri rezidenciájukban: Jókai Mórt, aki új történelmi regényéhez gyűjtött anyagot. A mű, amely nem csak Krasznahorkát, hanem Lőcsét és a magyar történelem több fontos személyét is híressé tette, sok kiadást ért meg, és több nyelvre fordították le. A lőcsei fehér asszony című regény főszereplői a fehér asszony, Korponay Julianna mellett az Andrássy család tagjai, Krasznahorka pedig egyik helyszíne a szerelem és gyűlölet, az árulás és hűség történetének. A regény cselekménye a II. Rákóczi Ferenc-féle rendi felkelés idejében játszódik, amelybe I. Andrássy István és fivére, a "dervis generális"-ként csúfolt II. Miklós is bekapcsolódtak. Jókai regényében olyan legendát dolgoz fel, amely máig él az ódon várfalak között, és sok "zarándokot" vonz az egykori krasznahorkai várúrnő, I. Andrássy Istvánné Serédy Zsófia üvegkoporsójához.

tovább a cikk folytatásához, videóval! >>

Bényei Adrienn