logó tervezés

 Ismertség Magazin reklám

Lopós sárkányok és más csudák

Lopós sárkányok és más csudák

Estefia, Éjfélfia, Hajnalfia Csíkszentdomokosi népmesék Belatini Braun Olga gyűjtésébenSzékely népmesék nem csak királylányoknak

Estefia, Éjfélfia, Hajnalfia Csíkszentdomkosi népmesék Belatini Braun Olga gyűjtésében címmel a Magyar Népköltészet Tára-sorozat XIV. köteteként végre napvilágot látott egy hetven évig porosodó különleges népmesegyűjtés: Belatini Braun Olga 1942-43-ban Székelyföldön, azon belül is Csíkszentdomokoson lejegyzett hatvanhét meséje. A Balassi Kiadó gondozásában megjelent kiadvány pillanatfelvételként rögzíti az akkor még élő mesemondó hagyományt: a havasi fakitermelésen dolgozók esténként egymás szórakoztatására elmondott meséit, történeteit. A tizenhét mesélő által elbeszélt történetek zöme tündérmese: megannyi változatban újraélednek a Kriza János, Benedek Elek által gyűjtött vagy Illyés Gyula átdolgozásaiból ismert sárkányos-királylányos mesék, Tündér Ilona története vagy akár a Hófehérke, de állatmesék, legendamesék, novellamesék, ostobaördög-mesék, rátótiádák, tréfák, trufák, anekdoták, hazugságmesék és hidelemtörténetek is helyet kaptak a gyűjteményben. A kötetben olvasható Belatini Braun Olga érdekes tanulmánya az általa megismert mesemondó közösségről, meséikről és mesemondóikról, valamint a jelen kiadást előkészítő és sajtó alá rendező kutatók, Benedek Katalin és Hermann Zoltán ismertetése a kötetről, Belatini Braun Olgáról, valamint a meseanyag kiadásának kalandos történetéről.
 
Majd’ ezer oldal mese! Aki szereti a népmeséket, nem fog tudni betelni a Balassi Kiadó által kiadott Estefia, Éjfélfia, Hajnalfia Csíkszentdomkosi népmesék Belatini Braun Olga gyűjtésében című mesekönyvvel. A kötetben szereplő hatvanhét mesét 1942-43-ban jegyezte le egy ifjú mesekutató, a pezsgőgyáros családból származó Belatini Braun Olga, feltehetően tervezett doktori dolgozatának részeként. A szövegfolklorisztikai egyéniségkutatással foglalkozó Ortutay Gyula köréhez tartozó gyűjtő szinte az utolsó pillanatban örökítette meg a havasi favágók körében még élő mesemondó hagyományt. A mesék előtt olvasható tanulmányából megtudjuk, hogy a falubeli férfiak évente kétszer idénymunkát vállalva felköltöztek kalyibákba az erdőbe, ahol fakitermelésben dolgoztak. A sokszor hónapokig tartó munkában egyedüli örömük esténként a mesélés volt. A generációk alatt megőrzött és továbbhagyományozott ősi, archaikus mesék a modernizálódó kor kifejezéseivel, kellékeivel gazdagodtak és minden mesélő saját szája íze szerint cifrázta, alakította az ismert meséket.
A mesegyűjtemény különlegessége, hogy egymás után közli egy-egy mesének, más-más mesélő által elmondott különböző variációit. A mesék zömét illetve a mesékben ismétlődő motívumokat ismerheti a magyar meseolvasó közönség, mégis egyéni stílusuknak és az ízes székely nyelvnek köszönhetően az újszerűség erejével hatnak. Nem beszélve Belatini Braun Olga felfedezettjéről: a mesélők közül kiemelkedő művészről, Albert Andrásról, aki önmaga varázslatos egyéniségén átszűrve alkotja újra az általa megismert mesehagyományt. A mesék nagy része tőle származik, ahogy Belatini Braun Olga tanulmányában hangsúlyozza: ösztönösen érzi a mesék ismétlődésen alapuló szerkezetét, festői képzelete a mesék birodalmába visz minket és ott is tart, mértéktelen túlzásokkal nem teszi hihetetlenné az amúgy sárkányoktól és táltosoktól, boszorkányoktól és tündérektől hemzsegő meséit. (Míg más mesélők sokszor direkt a hazugság kedvéért mesélnek!) Belatini Braun Olga mesélőinek bemutatásakor próbálja megfejteni Albert András alkotó géniuszát, s arra a következtetésre jut, hogy az egyébként a helybeliektől elkülönülő, édesanyjával élő, nagyon olvasott, jóslással, gyógyítással és festészettel is foglalkozó, akkor harminchét éves öreglegény a valóságban is meséiben él, s meséibe pedig az archaikus kereteket megőrizve beleviszi saját életét, egyéniségét, vágyait is.
A klasszikus csodás tündérmeséken kívül egyéb történeteket is olvashatunk a gyűjteményben. A novellamesékben vagy tréfás történetekben az akkori városi és falusi világ elevenedik meg jellegzetes szereplőivel: az egyik mesében például egy hadifogoly történetét olvashatjuk, aki kalandos úton kerül haza Oroszországból; de horrorisztikus betyártörténetek, cigánymesék, hazugságmesék, (csalimesék), állatmesék, Jézus és Szent Péter alakjához köthető legendamesék is megörvendeztetnek minket.
A kiadványt mesekutatók számára készült szakjegyzet, az adatközlőkre vonatozó családtörténeti adatok és fotómelléklet, valamint tájszavak jegyzéke egészíti ki.
/Kiadás éve: 2013/
 
Édes Borbála