logó tervezés

 Ismertség Magazin reklám

Péter-Pál tüze

Péter-Pál tüze

búza, Péter-Pál napja, aratás, hagyomány, június 29, Orion

Az aratás kezdete

Június 29-e, Péter-Pál napja az aratás kezdetének egyik leggyakoribb időpontja. A magyar nyelvterületen általában úgy tartották, hogy ezen a napon hasad meg a búza töve, jelezvén, hogy betakarítható a búza, kezdődhet az aratás. 
 
 
aratasA búza a legrégibb termesztett növényeink közé tartozik. Nem véletlen, hogy őseink az aratással kapcsolatban nemzedékről-nemzedékre megannyi szokást és hiedelmet örökítettek utódaikra. Az aratás napját gondosan meg kellett választani, hogy minél több terményt takarítsanak be. A népi megfigyelések szerint június 29-et követően kezdődött az igazi nyár, amit az időjárás is visszaigazolt.
A gazdálkodók számára nem volt mindegy, hogy milyen lesz a búzatermés, ezért a szemeket varázslással próbálták meg szaporítani. Néhány vidéken szokás volt, hogy a húsvétkor megszentelt étellel futva igyekeztek haza a templomból, és aki elsőnek érkezett meg, az ősi hit szerint az végezte el leggyorsabban az aratást. Az aratás megkezdésével kapcsolatban több tilalmat ismertek. Nem indult meg a munka újholdkor és akkor sem, ha halott volt a faluban. Az ősi táltos hit szerint kedden és pénteken sem volt jó megkezdeni a munkát vagy új táblába kezdeni, mert akkor a búza feje üres lesz. Az aratás kezdésekor néhol az arató egy búzaszálat kötött a derekára, hogy megkímélje magát a hátfájástól. Az a babona is járta, ha megmaradt az aratók vize, azt nem szabad a tarlóra kiönteni, mert azon az emberen kelések támadnak.  Az aratás befejezése előtt egy csomó gabonát lábon hagytak az égi madarak számára. Sokszor egy marék kalászt hagytak a tarlón, hogy a jövő esztendőben a zivatar kárt ne tegyen a vetésben. Erről a búzacsomóról Rábagyarmat környékén azt tartották, hogy „Szent Péter lovának hagyják abrakul”. 

Csillagászat és hagyomány

A régi magyarok Orion övének hívták az aratás kezdetét jelző bolygóállást. (Ilyenkor az Orion fölött helyezkedik el a Nap, de a Földről nem látszik, az Orion csillagképet csak télen figyelhetjük meg). Számtalan elnevezését találjuk, amely mind az aratásra utal: Kaszáscsillag, Kaszahúgy, Egészkenyér, Félkenyér, Gyűjtők, Marokverők, Rendcsillag, Rónaőrző stb. 

Orion öve

E körbe illik a Sirius Ebédhordó, Szilkehordó neve – azokat a leányokat, asszonyokat illették e névvel, akik az aratóknak vitték az ebédet –; valamint a Tejút török eredetű, mesékből is ismert Szomásút (Szalmásút) elnevezése. A név az aratás idején szekerekről leszóródott szalmára utalhat (vagy a cséplés egyik ősi formájára, amikor a szétteregetett gabonát állatokkal „nyomtatták”).
Egyik Péter-Pál napi szokásunk is a „Szalmásúthoz" köthető: a hangonyiak e napon az úton szalmát gyújtanak. Ez a Péter-Pál tüze. A gyerekek körültáncolják és rigmusolnak. A tüzet át is ugorják. A szalma, égő szalma a Napnak („aki” gabonaisten is volt eleink szemében) az arany sugarait szimbolizálja, s azért az úton gyújtják meg, mert aratás kezdetén a Nap az égi Szalmásúton jár. Az Arvisurák szerint is június a Napisten hava. 
 
www.ismertseg.hu
/Forrás: Jankovics Marcell, Jelkép-kalendárium/

Kapcsolódó cikkek:

Világhírű magyar búza >>  

Szent Iván ünnepe >>