logó tervezés

 Ismertség Magazin reklám

Szent Iván ünnepe

Szent Iván ünnepe

Pogány és keresztény hagyomány

Oberon és Titánia a Szentiván éji álombólJúnius 24-e Szent Iván vagy Keresztelő Szent János napja. Annak előestje, a 23-áról 24-ére virradó éjszaka a Szent Iván-éj. Az ünnep szorsan kötődik a nyári napfordulóhoz, de a naptárreformok miatt pár nappal később ünnepeljük. A nyári napforduló az egyik legrégebbi ünnepe az emberiségnek. Ekkor áll a legmagasabb delelési pontján a Nap, ekkor a leghosszabb a nappal és legrövidebb az éjszaka. A régiek úgy gondolták, hogy a fény a téli napfordulón születik meg, és a nyári napfordulón ér uralkodásának csúcsára. A napforduló mindig is termékenység- és bőségünnep volt, melynek hagyományai mai, keresztény neve ellenére - Keresztelő Szent Jánosról, szláv nevén Szent Ivánról nevezték el – a pogány időkre nyúlnak vissza. A hiedelem szerint varázslatos, szerelmes éjszaka, amikor bármi megtörténhet, a kívánságok teljesülhetnek. Nem véletlen, hogy Shakespeare öt felvonásos vígjátéka, a Szentivánéji álom is ezen az éjjelen játszódik.

A pogány népek is ünnepelték 

Szent Iván-éj,tűzgyújtás,tűz,vaázslásJúnius 21-e a pogány ember hiedelmei szerint a világosság és a sötétség állandó harcán alapult. A természettel összhangban élő, kereszténység előtti ember a nyárközépi tűzgyújtással elsősorban a Napot kívánta megsegíteni a sötétséggel vívott küzdelmében, a tűz fényének erejével pedig az ártó szellemeket igyekeztek minél messzebb űzni.  A sötétség és az ahhoz kapcsolódó rontó hatások még ha csak egyetlen éjszakára is, de elveszítették hatalmukat az ember felett. A korai pogány népek spirituális vezetőinek némelyike hitte, hogy a leghosszabb nap éjjelén révületbe esve képessé válhatnak arra, hogy testüket elhagyva a Tejúton keresztül eljussanak a holtak birodalmába, az alvilágba. Ennek a páratlan utazásnak az volt a célja, hogy a holtakkal érintkezve útmutatást és segítséget kérjenek többek között a jövőről, a termésről, a gyermekáldásról, a viszályokról, vagy az istenek megbékítésének módjáról. Bár a kereszténység elterjedése után a Nap megsegítésének motívuma a mindinkább háttérbe szorult, a tűzünnep mégis megőrizte korábbi szimbolikáját. 

Szent Iván-napi magyar népszokások

Keresztelő Szent JánosEurópa-szerte gyakorolták Szent Iván varázslatos éjszakáján a mágikus praktikákat, amelyek a megtisztulással, gyógyítással, az egészség megőrzésével, szerelemmel, a házassággal és a termékenységgel voltak szoros kapcsolatban.  
Nem volt ez másképp a magyar néphagyományban sem, a tűz nem véletlenül vált a világosság, a tisztaság, az egészség, a szenvedély, az elevenség, a szerelem és az örök megújulás jelképévé a magyar hiedelemvilágban is. A nyári napfordulóra eső Keresztelő Szent János ünnepe az V. században vált elterjedtté. A keresztény ünnep magába olvasztotta mindazokat a hiedelmeket és rítusokat, amelyek korábban a különböző népeknél a nyári napfordulóhoz kapcsolódtak.
A tűz körül álló asszonyok különféle illatos füveket, virágokat füstöltek, ezeket később fürdők készítéséhez használták fel. Gyógyító hatást tulajdonítottak a tűzbe vetett almának is, mondván, aki abból eszik, nem betegszik meg. Baranya megyében a sírokra is tettek a sült almából, míg Csongrád megyében azt tartották, hogy a tűzbe dobott alma édes ízét az elhunyt rokonok is megízlelhetik.

Szerelmi praktikák és jóslások, a láthatatlanná tevő páfránymag

Szent Iván-éjA mágikus éjhez természetesen megannyi szerelmi varázslás is kapcsolódik, a napforduló ünnpét jövendőmondásra is különösen alkalmasnak tartották. A szalmából és a többféle fából megrakott tűz fölött a hagyomány szerint a lányok átugráltak, amíg a fiúk azt figyelték, ki mozog közülük a legtetszetősebben. Az ugrások magasságából és irányából persze sokféle jövendölést lehetett kiolvasni.
 
Karcagon és Kéthelyen például a Szent Iván-nap előtti kakukkszó olcsó, az utána való drága gabonát jósolt. A palóc lányok a tűz kialvása után a kenderföldre mentek, és ott egyenként a kenderbe heveredtek. Azt tartották, hogy amelyikük után a letiport kender feláll, az egy éven belül férjhez megy. Abaúj-Torna megyében a fiatal házasok 13 szem parazsat tettek egy fazékba. Az asszony felhajította a fazekat jó magasra, és ha egy szem parázs sem hullott ki belőle, boldog családi életre számíthattak.

páfránymag

A néphit szerint Szent Iván előestéjén virágzik a páfrány.
Az aranyosan fénylő virág csak néhány pillanatig él, azután elhervad és elenyészik. Aki keresve-keresetlen mégis rálel, érteni fogja az állatok nyelvét és meglátja a földbe rejtett kincseket. A dunántúli Somló vidékén úgy tudják, hogy a boszorkányok a páfrány virágának köszönhetik mágikus erejüket és tudásukat.
A szatmári Sárközben azt is tudni vélték, hogy aki megszerzi a páfrány virágát, nem csak az állatok, hanem a füvek és a fák beszédét is megérti. 
A páfrány virágát vagy magját egykor Európa-szerte láthatatlanná tevő varázsszernek tartották. 
A következő szavak Shakespeare IV. Henrik című drámájában hangzanak el: "páfránymag balzsamunk van, s láthatatlanul járunk-kelünk".
A néphit szerint azonban szinte lehetetlen megszerezni a páfrány virágát, mert a bimbó fakadását kísérő mágikus fuvallat mély álmot bocsát az emberre. Sokan úgy tudják, hogy abban a pillanatban, amikor a virág kinyílik, odarepül egy apró madár, és elragadja az ember elől. Mások viszont azt tartják, hogy maga az ördög szakítja le a virágot, mivel nem akarja, hogy más is rendelkezzen az általa birtokolt mágikus erővel – írja Kolonics Yliaster Dalet.
 
Napjainkban Magyarországon újra visszatérőben van a tradicionális Szent Iván éji tűzrakás, az ahhoz kötődő népi hagyományok, hiedelmek felelevenítése, és a nyári napforduló alkalmából történő kulturális fesztiválok megrendezése. A berlini példát követve 2001 óta már nálunk is megrendezik a Múzeumok Éjszakáját, amikor évről-évre, késő éjszakáig tartó nyitvatartási renddel egyre több múzeum várja nyitott kapukkal a látogatókat.
 
Ma is nagy ünnep Európában
 
házasság,  eljegyzés, vallomás, Portugália, Szent Iván-éjPortugáliában a nyári napforduló ünnepe a „Santos Populares”, vagyis a népszerű szentek ünnepségsorozat egyik elemeként vonult be a köztudatba. Az ünnepsorozat egyik legérdekesebb és egyben régi hagyományokat idéző pillanata, amikor Lisszabonban két-háromszáz szerelmespár egyszerre mondja ki egymásnak a boldogító igent. Ők ugyanis ilyenkor emlékeznek meg Szent Antalról is, aki a házasságközvetítés szentje. A szerelmesek ilyenkor bátran vallanak szerelmet kiszemeltjüknek egy cserép bazsalikom és egy szerelmes vers kíséretében.
 
Szent Iván-éjKeresztelő Szent János ünnepén Portóban tele vannak az utcák ünneplő emberekkel, akik virágzó fokhagyma csokorral vagy kisebb méretű műanyag kalapáccsal veregetik meg finoman a mellettük elhaladókat, s ezzel szerencsét kívánnak nekik. Az idősebbek szerint így próbálják meg visszaterelni egymást a helyes útra. Természetesen az ünnep elmaradhatatlan kelléke a vidám tánc és az éjszakai tűzijáték a Douro folyó felett.
A nyári napfordulót talán a leglelkesebben Svédországban ünneplik. Az ünnep neve Midsommar, azaz nyár közepe. Észak-Svédországban a nap korongja ilyenkor csak félig tűnik el, majd újra emelkedni kezd. Az ünnepet mindig június 23-hoz legközelebb eső hétvégére időzítik, és már pénteken - mely munkaszüneti nap - megkezdik a mulatozást.
 
Németh Orsolya

Kapcsolódó cikkek:

Szent Orbán, az utolsó fagyosszent >>

Ismerd meg önmagad! Jóslás, és ami mögötte van >>

Tüzes szemű szentek. Kőrös Csilla ikonjai >>