logó tervezés

 Ismertség Magazin reklám

Télbúcsúztató népszokások

Télbúcsúztató népszokások

Velencei karneválVízkereszttől hamvazószerdáig

A téli napforduló után hosszabbodnak a nappalok, megyünk ki a télből. Január 6-án kezdődik a farsang, ami egészen hamvazószerdáig tart. A tél elmúlása nagy változást jelentett a régi földművelő, paraszti házközösségek életében is, így nem csoda, hogy a tél elűzésének számos variációjával találkozhatunk a népszokások között. A farsangi időszak a télbúcsúztatásának, a párválasztásnak, valamint a 40 napig tartó nagyböjtre való felkészülésnek az ételekben, italokban és mulatságokban bővelkedő ünnepi szezonja volt.
 
A tél búcsúztatásának számos példája ismeretes Magyarországon, azonban nem árt tisztázni néhány fontos részletet a farsangról. Valójában a farsang egy időszak elnevezése, mely január 6. vízkereszttől számítva egészen hamvazószerdáig tart. A farsangi szezon alatt lakomák, bálok, mulatságok és népünnepélyek követik egymást, amelyen a fiataloknak is jócskán volt alkalmuk a pártalálásra. Amelyik leány farsangon nem kelt el, annak újabb egy évet kellett várnia, aki viszont szerencsés volt, húsvétkor várhatta a vőlegényét a locsolkodásra. A farsangi időszak csúcspontja a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó, három napos karnevál, azaz a „farsang farka”, amikor is sor kerül a télbúcsúztató ünnepségek megrendezésére is. Ennek legismertebb példája a nagyvilágból a riói-, valamint a velencei karnevál, Magyarországon pedig a mohácsi busójárás. 

Busójárás Mohácson

Busójárás

A busójárás nagy múltra tekint vissza, hiszen kialakulását egyes legendák a török kiűzéséhez kötik, ám írásos források csak a XVIII. század végén említik először. A mohácsi népszokás mára az egyik legnépszerűbb farsangi eseménnyé vált az országban, hiszen a kifordított szőrmebunda, a szalmával kitömött nadrág, valamint az ijesztő maszkok – fűzfából készült, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklya - már alapjában véve is látványosak, az emellé párosuló kolomp és kereplő által keltett hangzavar, illetve az ünnepi felvonulás pedig mindenképp emlékezetes élmény marad az odalátogatók számára. Az ijesztgetés és a hangzavar egyébként mind-mind fontos alkotóelemei a busójárásnak, hiszen a néphagyomány úgy tartja, hogy a félelmetes maskaráktól a tél megijed és elszalad. A busójáráshoz hasonló szokásokkal találkozhatunk az ország különböző vidékein, ahol alapjában véve ugyanaz a folyamat zajlik le kisebb-nagyobb változtatásokkal, ezek az elnevezésben is tükröződnek.
A dőrejárás példának okáért szinte teljesen megegyezik a busójárással, csak míg az utóbbi népszerűbb, addig az előbbi régebbi, így tulajdonképpen annak alapjaként tekinthetünk rá.

tüzes kerék

Kiszehordás és tüzes kerék

A kiszehordás során pedig inkább a telet jelképező szalmabábúé a főszerep, ami a telet, a hideget, a rossz szellemeket jelképezi, így nem meglepő, hogy sorsa mindenképpen valamilyen pusztulás kell, hogy legyen. Ezzel kapcsolatban azonban két féle végkifejlet ismert. Az egyik esetben a kiszebábút szép ruhába öltöztetik, az egész falun végighordják, majd egy patak partján levetkeztetik és vízbe dobják. A másik verziónál a kiszebábú megsemmisítésére a tűz szolgál, mely tisztító hatásával elűzi a rosszat a faluból.
Ismert télbúcsúztató népszokás még a tüzes kerék hajtása, mellyel a tél végére elgyengülő Napot kívánták erősíteni és bíztatni, hogy tartson ki, hiszen ősi hiedelmeknek köszönhetően az emberek úgy vélték, hogy a Nap olyannyira legyengülhet, hogy akár ki is aludhat, ami a gonosz szellemek uralmát eredményezné.

böjti ételA nagyböjtre készülve

Az évenként ismétlődő ünnepi időszakot húsvét vasárnaptól negyven nappal visszaszámolva határozták meg, amivel a nagyböjt időszakának kezdetét, a hamvazószerdát jelölték meg. A farsangra jellemző nagy bőséget és mulatozást ezután a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt követte – ám a farsangi időszakról megmaradó ételek miatt a böjtöt egy napra felfüggesztették, hogy a maradékot másnap, azaz csütörtökön elfogyaszthassák. Innen származik a torkos csütörtök elnevezés. Az elkövetkező 40 napban az egyház tiltotta húsos, valamint zsíros ételek fogyasztását, emellett pedig a vigadalmakat, sőt még a lakodalmakat is, mindezt azért, hogy az embereket teljesen megtisztultan érje a feltámadás ünnepe, a húsvét.
Márton Orsolya
 

 
Egy ismert farsangi magyar népdal szövege:Kalotaszegi tánc. Fotó: Illyés Tibor.
 
Három éjjel három nap
Nem elég a lábomnak,
Bárcsak ez az éjszaka
Szent György napig tartana.
 
Farsang három napjába
Nem vittél el a táncba,
Ha nem vittél a táncba
Nem öntesz meg húsvétra.
 
Farsang napja itt hagyott,
A lányoknak bút hagyott,
De én nekem nem hagyott
Mer' én mindig víg vagyok.