logó tervezés

 Ismertség Magazin reklám

Váci mozaik

Váci mozaik 

Őszi kirándulás a Dunakanyar egyik legszebb városában

Igazi kikapcsolódást, feltöltődést jelent egy váci kirándulás. A város nyugalmat, békét sugároz, és aktív pihenésre, szemlélődésre, sétára, jó levegőre, kulturális élményekre egyaránt lehetőséget biztosít. Cikkünkben ajánlani szeretnénk ezt a kellemes kisvárost, ahol a természet közelségét érezve barangolhatunk igazi „kultúrkincsek” között. Az ősz színei különösen szépre festik a város körüli erdőt, hegyet, folyópartot.

A Dunakanyar felé haladva könnyen útba ejthetjük Vácot. Kedvező adottságai miatt a terület évezredek óta lakott, már a honfoglalás korában is település volt a mai Vác helyén. Kitűnő közlekedése, szép fekvése, műemlékei miatt méltán népszerű a turisták körében. A megújult Főtéren, melyet barokk stílusban épült középületek, szobrok és polgárházak vesznek körül, gyakran rendeznek programot. A híres Világi Vigalom nevű rendezvény minden év július utolsó hétvégéjén várja az érdeklődőket egy igazi barokk fesztiválra. Nyáron, a strandon felfrissülve is gyönyörködhetünk a Duna-part látványában.Állandó kompösszeköttetés van a Szentedrei szigettel. Kora tavasztól késő őszig közlekedő kiránduló hajóról vagy szárnyashajóról csodálhatjuk meg a természet remekművét, a Duna-kanyart. A hajók több kikötőt érintenek, többek között Vácot, Nagymarost és Zebegényt. A sportolni vágyókat Budapest és Szob között kerékpárút várja. A város déli határánál a Duna-parton a sétálók és kerékpárosok megtekinthetik a kiépített ártéri tanösvényt. A Naszály-hegyen pedig a Gyadai, 5 km hosszú erdei tanösvény hívogatja a természet felfedezőit.

A város nevezetességei

Piarista templom, VácFelfedező utunkat érdemes a Március 15. térről kezdeni. A Főtér nevezetes épületei: a Curia, a Fehérek Teploma, a Nagypréposti Palota, a Siketnéma Intézet és a Városháza. A Nagypréposti Palotában látható az Egyházmegyei Gyűjtemény, de érdemes megnézni a Curia Borházat és a Borgyűjteménytárat is. A főtéren található a Memento Mori kiállítás. Sétánkat folytathatjuk a Fegyházig az Eötvös utcán át, ahol a 2008-ban felújított Zsinagógát láthatjuk. A börtön melletti út levezet a Dunakanyar legszebb parti sétányára, ahol szobrok, játszóterek, zenepavilon és a folyó hömpölygő látványa fogadja a sétálókat. Itt meg is pihenhetünk, és ebédelhetünk a Duna-parti éttermek valamelyikében. A sétány végén elérkezünk a Szentháromság térre. Itt megcsodálhatjuk a Szentháromság oszlopot és a Piarista templomot. A közeli Konstantin téren található a Székesegyház, majd továbbhaladva a Budapesti főúton a Géza király térhez érkezünk, ahol Vác legöregebb épülete, a vár áll, mellette a Ferences templom. Érdemes megnéznünk még a Báthory utcában lévő, egy ideig Petőfi Sándor szüleinek otthonául szolgált házat. A lakóház az akkori Paradicsom utca 192. szám alatt volt található. Petőfi Sándor ebben a házban írta 1848 februárjában az Anyám tyúkja című költeményét.  
Miután kellemesen elfáradtunk a városnézésben térjünk be a főtér és a környező kis utcák éttermeinek, cukrászdáinak, galériáinak valamelyikébe, és ha időnk engedi, élvezzük még Vác különleges hangulatát.

A város története dióhéjban

A Váccal kapcsolatos első írásos említés 1074-ből származik, mikor az alsó-szászországi Yburg város évkönyve Watzenburg néven szól a városról..
A város nevének eredetéről számtalan elmélet létezik. Ma a nyelvészek többsége személynévből származó helynévnek tartja a város nevét. A Bécsi Képes Krónikában leírt legenda szerint 1074-ben, amikor a közelben vívott, a magyar trónöröklési rendet meghatározó csata előtt Géza és László herceg itt járt, a területet erdőség borította, amelyben egy Vác nevezetű remete élt, és róla kapta volna a város a nevét. Más elmélet szerint egy magyar törzsi névből (Vath) származik a név, de felmerült a "vác" szó, mint fontosabb települést, központot jelentő szláv eredetű kifejezés is.

A Váci Püspökség alapjait I. István király rakta le, a püspökséget mégis I. Géza alapításának tekintik. Ettől kezdve az egyház végig jelentős szerepet játszott a város életében. A mindenkori püspök volt a város földesura, a jelenlévő főpapi udvartartás révén a város építészetileg és kulturális szerepét tekintve a kezdetektől fontosnak számított.

Váci hangulatA középkorban a vízpart mellett egy kiemelkedő részen megépült a váci vár. Szükség is volt rá, hiszen a város a történelmi Magyarország középpontjában volt, így a fontos hadiesemények mindig érintették. Így történt ez az 1241-es tatárjárás idején is, mikor a mongolok az ott biztonságot kereső lakossággal együtt felégették a vártemplomot és a püspöki udvartartás épületeit. A tatárok távozása után IV. Béla a délnémet vidékről hívott telepeseket az elnéptelenedett romok közé, akik az addigi központtól északabbra telepedtek le, a város mai főtere köré és itt építették fel saját hagyományaik szerint a Szent Mihály tiszteletére szentelt plébániatemplomot, intézményeiket, lakóházaikat.
A 14-15. században a nagyhírű humanista püspök, Báthory Miklós hozott békét a városnak: szobrászokat, festőket, építészeket hívott Vácra. A békés virágzásnak a törökdúlás vetett véget: a várost többször megostromolta mindkét fél, de végül török kézre jutott, és csak 1686-ban szabadult fel végleg.

Az újjáépítést a Rákóczi-szabadságharc és az 1731-es tűzvész is hátráltatta, így a mai barokk város csak a 18. század második felére alakulhatott ki. A reformáció térhódításának hatására a 18. században a püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását, ami a református lakosság kitelepüléséhez vezetett: a református telepesek a ma már a város részét képező Kisvác néven alapítottak jobbágytelepet.
Vác, I. Géza szoborMindeközben a város élénk fejlődésnek indult: a 18. század második felének meghatározó püspökei (Migazzi Kristóf és Althann Mihály) folyamatosan fejlesztették a várost. A '40-es évek elején pusztító pestisjárvány megállítására emelték a Szent Rókus Kápolnát, 1745-re befejeződtek a Piarista templom építési munkálatai, 1755-re pedig megépült a Domonkos rend temploma is, melyet használóinak fehér öltözéke után a nép Fehérek templomának nevezett el. 1764-ben Mária Terézia személyesen látogatott Vácra, kinek tiszteletére Vácon megépítették az ország máig egyetlen Diadalívét. Az uralkodónő azonban gyanakodva fogadta az ajándékot, így látogatásakor nem mert áthajtani a Kőkapu alatt, kocsisával kikerültette. 1766-ra megépült a Vác kincsestárának is nevezett Ferences templom, 1772-re pedig befejeződött a mai püspöki palota építése is, Migazzi Kristóf nevét pedig bárki megtalálhatja a Váci székesegyház szentélyét kutatva.

A 19. században iparosodásnak indult a város, a céheket manufaktúrák majd gyárak váltották fel. 1846-ban megnyílt a Vácot Pesttel összekötő első magyar vasútvonal , amiért azonban a váci kereskedők korántsem lelkesedtek annyira, mint mondjuk Petőfi, hisz a gyors összeköttetés a nagyvárossal a helyi kereskedelem visszaszorulását hozta. Az 1848-49-es szabadságharc két nagy csatája zajlott Vácon, melyeknek a város déli kapujánál, a Hétkápolna közelében állítottak emléket. A kiegyezést követően a századfordulóra megindult a polgárosodás, sportklubok, önképző körök és virágzó helyi sajtó jellemezte a várost.

VácA 20. század két világháborúja után, az 1950-es évekre megváltozott a város szerkezete: a város addig gerincét képző egyházi intézményrendszert az állam erőszakkal háttérbe szorította, a főbb intézmények irányítását átvette. A felduzzadó lakosság (munkások érkeztek az újonnan alapított bányába) kiszolgálására lakótelepeket építettek. A rendszerváltás után az egyház szerepe ismét nőni kezdett, és növekszik ma is. Az ipar leépítése miatt megszűnt munkahelyek lehetőséget adtak a város visszaalakulására. Az egyház révén ismét megjelent a felsőoktatás, és felújították az egyházi tulajdonba visszakerült ingatlanokat is.Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része volt 1950-ig, amikor is a vármegyéket megyékké alakították.

Az 1990-es évek legelején egy pap a Fehérek Temploma alatti elfeledett pincében 18. századi múmiákra és gyönyörűen festett koporsókra lelt. A lelet világviszonylatban egyedülálló, a múmiák a pince által teremtett környezetben hihetetlen jó állapotban konzerválódtak. A vizsgálatok kimutatták, hogy a múmiák közül némely még életében teljes mértékben rezisztens volt különböző halálos betegségekre, melynek okát még kutatják. A múmiák és a koporsók egy része megtekinthető a Március 15. téri Memento Mori nevű állandó kiállításon.

Bényei Adrienn

Kapcsolódó cikkek:

Pozsonyi krándulás >>

Krasznahorka vára, örök szerelmek őrzője >>

Gömörszőlős kincsei >>