logó tervezés

 Ismertség Magazin reklám

A fény ágyasa

A fény ágyasa

hulló falevél, elmúlás

A túlhevült nyárnak annyi haszna mindenesetre volt, hogy lobogásában összeértek az ízek, s a végeredményt (?) így őszelőn már ízlelgethetem. Pontosabban fogalmaztam volna, ha részeredményt írok. A lényeg az, hogy az ízek ismerősek és ezért meggyőzőek. Meggyőzőek és érvényessé teszik mindazt, ami az elmúlt időkben annyira lekötött engem, oly sok kétkedést, bizonytalanságot okozva. Ma már biztos vagyok abban, hogy jó helyen járok. Sorsa csak a Jézuson innen élőknek van. Jézus nem a végállomás, hanem a zsilip, amelyen át lehet jutni, és ott túlnan, nem sors van, hanem maga a Lét, amely elől oly ravasz módszerrel vagyunk elrekesztve. „Azért él az emberfia sorsot, mert a Létről leválasztották.”
 
fény, felhőEhhez viszont tudni kell, hogy nem a halál az élet ellenpólusa, hanem a Lét. Az élet behatárolt, a lét örök és határtalan. Ugyanígy a halál ellenpólusa a halhatatlanság. Ez a kozmikus esély van megadva számunkra: élni vagy létezni ...Ilyen módon az ősz sem az elmúlásé, hanem az összefoglalásé, a szintézisé, amely nélkül nem lehet a következő ajtón bekopogni, a következő szintre jutni. A fák mutatják a példát: minden egyes összegzéssel újabb gyűrű rétegződik a kérgükre. Most is ragyognak. Nem a tavaszi szikrázással, hanem az ősz aranyfüstös bölcsességével. Aki a fénnyel fekszik össze, ágyasa marad örökre, s úgy éli meg a látszatot, mint szerelmet, varázslatot. Mindenki, aki a Lét szintjén van a fénynek az ágyasa. Termékenyít és termékenyül, egyszóval: teremt. A termékenység a szabad emberek kiváltsága. Szabad pedig csak az lehet, aki nem csak él, hanem létezik. A létezés maga a szabadság, s mi más a szabadság, ha nem a tiszta szeretet. Ez az érzés Jézus alatt, előtte görnyedve nem élhető meg, mögé kell jutni, mutatja az irányt.
 
Mészáros Ferenc

Kapcsolódó cikk:

Plankton-civilizáció >>

A beteljesülés >>