A virágok álma

 

Nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy álmosak lennének. A növények intelligenciáját vizsgáló kutatók utánajártak a dolognak, és megállapították, hogy egy teljesen természetes viselkedésről van szó, amelyet niktinasztiának nevezünk. Ez a jelenség a növények bizonyos részeinek, főként a lomb- és virágleveleknek a mozgása, amelyet a nappalok és éjszakák, a fény és sötétség időszaki változása okoz. Ezt a virágok álmának is hívják. Az emögött húzódó mechanizmust sem fedi homály többé: kiderült, hogy a sötétben és hűvösben a virágok legalsó szirmai lényegesen gyorsabban növekednek, mint a legfelsők, és ennek kényszerítő hatására a növény feje összezárul.

 

A témával foglalkozó tudósok véleménye azonban megoszlik azt illetően, hogy mi lehet az oka annak, hogy csak bizonyos virágok fejlődtek ki így, a többiek nem. Többek Charles Darwin elméletét osztják, aki szerint a növények azért csukják össze szirmaikat éjszakára, hogy csökkentsék az elfagyás veszélyét. Más kutatók azonban másban látják a magyarázatok. Ők úgy vélik, hogy a niktinasztikus virágok az elalvással energiát, és minden bizonnyal illatot is tartalékolnak a nappali időszakra, amikor is a beporzást végző rovarok a legaktívabbak.

 

Ezek mellett még számos meggyőződés napvilágot látott a tudósoktól, ilyen például az is, hogy a virágok ezzel az álomba merüléssel annak veszik elejét, hogy a hajnali harmattól pollenjeik megteljenek nedvességgel és elnehezüljenek. Ez rendkívül fontos számukra, hiszen a rovarok sokkal könnyebben tudják szállítani a száraz virágport. Ebből következtethetünk arra is, hogy ez az éjjeli összecsukódás a sikeres szaporodás valószínűségének növelését is hivatott elősegíteni.

 

Továbbá még egy olyan felvetés is született, amely a növények intelligenciájáról meglévő képünket merőben átalakíthatja. Eszerint a niktinasztia nem más, mint egy tudatos cselekedet, egy magasan fejlett és kifinomult védekezési mechanizmus, amelyet a virágok éjszakánként a rájuk leselkedő ragadozók elhárítására vetnek be. A szirmok összezáródása ugyanis azt segíti elő, hogy az éjjel tevékeny zsákmányszerző állatok könnyebben átláthassák és a terepet, és nagyobb eséllyel fellelhessék elsőszámú táplálékaikat. A baglyok esetében például komoly veszély leselkedik a virágokra is, ugyanis ha azok nem tudják levadászni a különböző füvek között meglapuló rágcsálókat, szívesen csillapítják éhségüket a növényekkel is.