Vigyázat, kullancsveszély!

 

Egy kirándulás után előfordulhat, hogy találkozunk a bőrünk alá befurakodó kullanccsal. Az erősen fertőzött területek közé sorolhatóak, a nyugat-és dél-dunántúli megyék, az északi hegyvidék, a Dunakanyar környéke. Ha e területek erdeiben szeretnénk barangolni, legyünk elővigyázatosak és oltassuk be magunkat. A fák közül elsősorban a tölgyeseket kedvelik, elkerülik a különböző fenyőfajtákat és a bükkösöket. Fontos, hogyha hazaérünk egy-egy túráról, alaposan vizsgáljuk át testünket, különösen odafigyelve a hajlatokra. 

Ha a vizsgálódás során kullancsra bukkanunk, ne essünk pánkba, de felejtsük el az olyan „bombabiztos” tanácsokat is, mint az olajjal kenegetés vagy dörzsölés, mert ezzel csak azt érjük el, hogy az állat megijed, és gyomortartalmát a száján keresztül belénk üríti, átadva ezzel az összes kórokozót, ami addig a hasában volt.

 

Inkább szerezzünk be gyógyszertárakban kapható kullancseltávolító csipeszt, amellyel könnyen megszabadulhatunk az élősködőtől. Érdemes a fejénél elkapni és egy határozott mozdulattal kihúzni. Előfordulhat, hogy a fej beleszakad a bőrbe, ami pár napon belül magától leesik, de a kórokozókat már nem tudja átadni. A csípés helyét fertőtlenítsük jóddal vagy alkohollal, és jegyezzük fel naptárunkba az időpontját, az esetleges megfertőződés miatt. Ha hívatlan vendégünket nem sikerül kiszedni, keressük fel a háziorvost, aki szakszerűen eltávolítja az élősködőt.

 

Ha megcsíp láz- és izomfájdalom jelentkezhet, amelyből agyhártya-és agyvelőgyulladásra lehet gyanakodni. A tünetek azonban pár nap alatt megszűnnek. Egy-három napos tünetmentesség után magas láz, fejfájás, szédülés és hányás következik. A betegség időben felismerve gyógyszeres kezeléssel gyógyítható, de az elhanyagolt fertőzés súlyos szövődményekkel is járhat, rosszabb esetben szellemi leépülést és részleges bénulást is okozhat.

 

Szerencsére oltással védekezhetünk a kullancs által terjesztett agyhártya- és agyvelőgyulladás ellen.  Létezik, egy ún. „passzív” oltás, mely a csípés után négy napig beadható, de nem nyújt teljes védelmet.Azonban van egy „aktív” oltás, amelyet gyermekek és felnőttek is kaphatnak. Ezt az oltást többször meg kell ismételni, az első három hónapban havonta egyszer. A védelem fokozatosan, három hónap alatt alakul ki, válik teljessé a védettség. A következő oltást három év elteltével kell beadni, ami emlékeztető a szervezetnek.

A kullancsok ellen az oltáson kívül egyéb módszereket is alkalmazhatunk. Ha kertes házban élünk, fontos, hogy rendszeresen nyírjunk füvet, ezzel is csökkentjük a vérszívók életterét.

Ha kirándulni megyünk, érdemes hosszú nadrágot és pulcsit viselni, valamint indulás előtt fújjuk be magunkat jó alaposan gyógyszertárban beszerezhető, vény nélkül kapható kullancsriasztó sprayvel.  

 

A másik leggyakoribb kullancs terjesztette betegség a Lyme-kór, ami azért veszélyes, mert egyrészt nincs ellene védőoltás, másrészt gyakran hosszú, akár több hónapos lappangási ideje is lehet. Hazánkban becslések szerint évi tízezer új fertőzés fordul elő. A kór egyik első tünete a csípés helyén jelentkező, kb. öt centiméteresre megnövő bőrpír, a Lyme-folt. De Lyme-kórra utalhat még az is, ha a beteg fáradtságot, fejfájást, magas lázat tapasztal. A betegség gyógyszeres kezeléssel gyógyítható.

 

A kullancscsípés tünetei: láz-és izomfájdalom, fejfájás, szédülés, hányás